Nemrégiben még azt írtam, hogy sorra veszem a könyvtárban a paleos könyveket, de aztán Posta Renáta (akit egyébként elég jónak tartanak a témában) könyve úgy felhúzott, hogy azt mondtam, fenébe a paleoval, nem idegesítem én magam tovább ezzel a hülyeséggel, keresek inkább más utakat. Azóta olvastam három olyan könyvet is, amely nagyjából azt írja, javasolja, amit én is gondolok, most ezekről írok röviden.

Az első volt ebben a tematikában a Mayes házaspár szakácskönyve, amely a toszkán, mediterrán étrendet mutatja be. A kötet nagyon alapos, átfogó gyűjteménye az olasz ételeknek, a receptek többsége nem is bonyolult, és még az alapanyagok is beszerezhetőnek tűnnek. Az anekdoták, kísérő szöveg is hangulatos, így receptek mellett újra el tudom viselni az ilyesmit, mert valahogy teljes könyvet már ilyen témában (külföldre költözünk) nem nagyon, valahogy untatott ez a téma az utóbbi időben. Képileg viszont sokkal többet vártam, a mai világban, amikor már egy mezei blogger is olyan étel- és tájfotókkal áll elő, hogy szemed, szád eláll, egyáltalán nem nagy durranás Mayes-ék kötete.

A második egy angol dietetikus és mesterszakács társzerzőjének könyve a koleszterincsökkentésről. Na ez már képileg is nagyon vonzó volt, és rendkívül informatív is emellett. Nem tartom magam tájékozatlannak a témában, de rengeteg új és hasznos információhoz jutottam, és a receptek is abszolút használhatóak voltak ebben a kötetben is. A címoldalon a citromos-fokhagymás csirke szerepel, amit én aztán Nigella nyomán tökéletesítettem, de a többi recept is annak a jegyében született, ami mindhárom jelen bejegyzésben tárgyalt könyvben szimpatikus: nem életszerűtlenül, hajuknál fogva előráncigált ötletek, hozzávalók mentén, hanem ésszerűen, kis odafigyeléssel, alapismeretek elsajátításával vezet rá egy olyan életformaváltásra, amely a hétköznapokban is hosszútávon megvalósítható.

A harmadik kötet Vrábel Krisztina könyve, aki iránt már kifejeztem rajongásomat. Továbbra is fenntartom, hogy ez a nő vérporfi, hihetetlen jól, és ami számomra nagyon fontos, egyszerűen, ötletesen főz. Bár könyve címében benne van a diéta szó, annyira egyszerűen követhetőnek, szinte lemondás nélkülinek tűnik a módszer, hogy ha lehet még szimpatikusabbá vált a szerző számomra. A kötet képileg is tökéletes: hangulatos, ízléses. Most végre megnéztem a  szerző blogját is, és mondhatom ez lesz az új függőségem, mediterrán-mániásoknak kötelező.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.