A tavalyi sikerből tanulva idén ismét bővített listával indultam Lobo várólistás kihívásán, és most sikerült is számolni, úgyhogy a maximálisan megengedett huszonnégy könyv várt arra a virtuális polcomon, hogy elolvassak belőlük legalább tizenkettőt. Pandémia ide vagy oda, idén ismét úgy gondoltam, hogy csak könyvtári könyveket választok, és ezzel szerencsére nem is volt gond, mert az átvételi pont még a legnagyobb hullámverések idején is végig kiválóan működött.

A lehetőség tehát adott volt, mégis elég sokáig vártam, hogy belekezdjek a projektbe, az első könyvet Sophie Hannah Poirot-regényét,  A háromnegyed rejtélyét csak májusban olvastam el.

Júniusban egy ifjúságival, a Beépített hercegnővel folytattam, majd jött egy gyerekkönyv Tania del Riotól.

Júliusban ismét egy ifjúsági került sorra, az egyik legjobb a mezőnyből, Marie-Aud Murailtól A lélekdoki.

Augusztusban hosszú idő után ismét Gavaldát olvastam, az Életre kelni című novelláskötetet.

Szeptemberben éreztem, hogy össze kéne már kapni magam, így ebben a hónapban három könyvet olvastam el. A Vince és Joyt, Az élet dolgait és a Jane Steele-t.

Októberben két regénnyel folytattam, a Házassági összeesküvés és Az ördög is csak ember került sorra.

Novemberben pedig két nagyon jó könyvvel zártam a sort, a Szív küldi és Az elnök kalapja is roppant kellemes élmény volt.

A jövő évi polcra csak gyerekkönyveket tettem, mert úgy érzem ezen a téren sok elmaradásom van. Mivel rövid könyvekről van szó, mind a huszonnégyet szándékozom elolvasni, sőt  csináltam még egy plusz polcot is a maradék könyvnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.