Meglett az elveszett Karantén című epizód, amit a múltkor hiányoltam, és tényleg nagyon helyes történet (a könyvben Vesztegzár címmel jelent meg), én legalábbis  mindig is rajongtam az olyan sztorikért, ahol egymásnak ismeretlen és sokszor meglehetősen eltérő karakterű szereplők kerülnek a sors szeszélye folytán egy fedél alá. 

Egy két rész megint kimaradt, a könyvbéli Átváltozások című történetnek megfelelő filmbeli epizód, a Megtért lelkek csak jóval hátrébb szerepel a sorban. Persze elképzelhető, hogy a későbbi kötetekben majd ezek is felbukkannak majd. Az is eszembe jutott a kavarodás láttán, hogy talán csak azok az epizódok jelennek meg könyvben, amelyeknek kifejezett megfelelője van Montgomery regényeiben is.

Mindenesetre ebben a kötetben is két tipikus Montgomery történetet olvashatunk: az első mulatságos, a második inkább megható, de mindkettő ugyanazt a humánumot és mély emberismeretet sugározza, ami a szerzőre oly jellemző. A megvalósítás is jól sikerült, néha az volt az érzésem egyébként, mintha a könyv írója teljes részeket vett volna át Montgomerytől (vagy csak egyre jobban utánozza a stílusát), valószínű ezért is jelennek meg végső soron az ő neve alatt a kötetek. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.