Beszerzések (0):

Rendeltem egy-két könyvet a napokban, de még nem érkeztek meg, úgyhogy majd a decemberi zárásnál regélek róluk.

Olvasások (23):

A novembert egy olyan könyvvel kezdtem, amit nemrég vettem Bécsben. Valahogy nagyon vonzott, éreztem, hogy tetszeni fog, és így is lett. Mostanában eléggé érdekel a politika, és gondoltam, hogy itt is lesznek ilyen utalások, és ezek a szellemes kis hasonlatok, beszólások számomra sokat tettek hozzá az egyébként kis tinglitangli krimihez. Rájöttem, hogy sok esetben engem sokkal jobban elbűvöl a körítés, a zseniális szereplőgárda vagy a kellemes vidéki hangulat, mint a fordulatos, csavaros  történet. Szerintem ez a regény kevésbé hasonlít egy Agatha Christie-re, inkább egy Agatha Raisinre, de ha valaki azt szereti, akkor ezt is kedvelni fogja.

Két könyv hiányzott még, hogy teljesítsem a várólista-csökkentés kihívását, és elhatároztam, hogy novemberben befejezem a projektet. Könnyedre vágytam, ezért az egyik választásom Rainbow Rowell romantikus regénye volt. Biztos azért, mert már rajtam a giccses karácsonyi hangulat, de most tökéletesnek láttam ezt a könyvet, még ha néha (főleg a vége felé) kissé át is nyálazódott. Ritka az olyan, hogy csak fekszem a kanapén és falom az oldalakat (jó, most időm is volt), de ez ilyen belemerülős, takaróba burkolódzós, téli estés élmény volt, két nap alatt végeztem is vele.  Vannak benne jó kaják, meg egy csodás lakás, de mégis inkább a roppant pörgős, szellemes e-mailek vettek le a lábamról, meg a nagyon szerethető, csetlő-botló főhős. Könnyed romantikára, szívmelengető történetre vágyóknak ajánlom.

Antonine Laurain regénye hasonlóan jó élmény volt, olyan könnyed, életigenlő, amilyet csak a franciák tudnak írni. Stílusos, humoros, megható, fordulatos, igazi kis gyöngyszem. És ebben is volt egy csipetnyi kis politika, mert hiszen az elnök kalapjáról van szó. Érdekes, hogy pont ezzel a könyvvel fejeztem be a várólista-csökkentést, mert ez volt az összes közül a kedvencem. Magyarul csak két kötete jelent meg eddig a szerzőnek, de egy harmadikat már megvettem németül, és úgy nézem, a többi is ezen a nyelven fog sorra kerülni, mert a magyar kiadók nem tapossák egymás sarkát, hogy megjelentessék a szerző további műveit.

A havi Agatha Christie a Nyílt kártyákkal volt, mert valakinél láttam belőle egy szép őszi idézetet, és gondoltam, akkor időszerű lesz most olvasni. Sajnos a regény nagy részében nem jut szerephez az évszak, és egyébként sem egy nagyon hangulatos könyv, hiányzott a hamisítatlan angol környezet, meg az a szellemes, kicsit csipkelődő stílus,  ami az eddig olvasottakban annyira tetszett. Azért ezzel is jól telt az idő, haladósan lehetett olvasni, úgyhogy összességében nem panaszkodom.

Még egy könyvet olvastam németül ebben a hónapban. A Tschick már régóta érdekelt, és most végre sorra került, mert a nyolcadikosaimnak ez a kötelező az AUDI-s iskolában. Egy a Zabhegyezőhöz hasonló stílusú, tematikájú regény, a két tizennégy éves főhős izgalmas, remek mellékszereplőkkel tarkított utazásának krónikája. Emellett személyes és társadalmi problémák egyaránt terítékre kerülnek, persze minden a fiatalok nyelvén, az ő szemszögükből. Szerintem ilyen egy jó kötelező olvasmány.

A Bezzeg az én időmben kamaszkori kedvencem volt, és most teljesen random emeltem le a polcról. Szerencsére nem kellett csalódnom, sok évtized elteltével is még mindig megérint. Édes-bús történet, nagyon szerethető, szeleburdi főszereplővel, szerelemmel, családi, iskolai problémákkal. Mindez a háború árnyékában, torokszorító jelenetekkel, de azért sok-sok nevetéssel is és romantikával.

A hónap végén pedig megkezdtem a karácsonyra hangolódást a Skandináv karácsony című szakácskönyvvel. Nagyon hangulatos volt a kötet, és éreztem megint, hogy miért is olyan boldogok a dánok, svédek és norvégok. Mert figyelnek egymásra, megbecsülik a pillanat szépségét és az egyszerű örömöket. És bár a receptek annyira nem jöttek be, jó indulás volt ez az adventbe.

Gyerekkönyvből ismét szép számmal olvastam, összesen tizenhat darabot. Köztük volt Rowling új könyve, A karácsonyi malac, és a Klementin sorozat utolsó két kötete.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.