Ez a rész határozottan jobban tetszett, mint az előző. Az író (akárki legyen is a forgatókönyvírók közül,  a könyvben nincs feltüntetve) jobban eltalálta Montgomery stílusát, vagy talán a történet volt hálásabb, mindenesetre sokkal jobban bele tudtam merülni, nem azt járt állandóan a fejemben, hogy ezt mégsem Montgomery írta. 

Az viszont feltűnt, hogy mintha nem követné a történetek sorrendje szigorúan az epizódokat, én sem teljesen így emlékeztem, meg az is feltűnő volt, hogy emlegetik a karantén esetét (amit Montgomery egyébként, ha jól emlékszem az Avonlea-i krónikákban írt meg). Utánanéztem, és kiderült, hogy valóban kihagyták A karantén című epizódot, pedig jó kis történet szerintem. 

Nem tudom a későbbiekben hogy halad a könyv a filmhez képest, mindenesetre mivel Magyarországon csak öt kötet jelent meg, és nem valószínű hogy mostanság lefordítják az angolul még megjelent köteteket, de még így is kötetenként két epizóddal és az angol nyelven megjelent kilenc kötettel számolva ez csak 18 epizód, ez igen csekély a Váratlan utazás több mint 90 részéhez képest. Persze lehet, hogy az öt kötet elolvasása után nekem is csökken majd a lelkesedésem, és nem bánom majd, hogy nincs több, de ezt jelenleg nem tartom valószínűnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.