Azt szoktam mondani viccesen, hogy azért vonzódom ennyire a házakhoz, mert már óvodában is házikó volt a jelem, de tény, hogy valamiért nagyon élvezem azokat a történeteket, amelyek középpontjában egy hangulatos, régi ház áll. Érdekes, hogy míg meglehetősen modern házban lakom, és imádok itt élni, valahogy a szívem még mindig húz az ódon, kicsit lepusztult házakhoz, amelyeket a férjem csak egyszerűen rémromoknak szokott nevezni. Talán vénségemre egy ilyenben fogok élni a Balaton partján. Majd meglátjuk. ;-)

 Addig viszont azoknak, akik hasonlóan éreznek, összegyűjtöttem pár számomra kedves könyvet, amelyekben szerepet játszik egy-egy hangulatos régi ház.

A műfaj koronázatlan királynője szerintem Kate Morton, ő  úgy ír a házakról, a kertekről, és ehhez kapcsolódóan, ami szintén fontos számomra, az időjárásról, a ház lakóinak mindennapjairól, hogy összefut a nyál az ember szájában. Ez talán a legjobb könyve, nagyon szépen összerakott regény. Kicsit tündérmeseien lekerekített, kicsit klisés, de az a fajta, amikor mély sóhajjal csukod be a könyvet, hogy az, amit sejtettél és reméltél, bekövetkezett. A krimi része fordulatos, izgalmas, a cornwalli hangulat meg lenyűgöző.

Itt van még egy ház Cornwallból, ráadásul Chase stílusa is hasonlít Mortonéhoz. Csodás leírások egy ódon, hangulatos tengerparti házról, az ott töltött nyarakról, egy kedves, bohém családról. Tragédiák, titkok, hazugságok, kisebb-nagyobb meglepetések, egy nyomozós szál a jelenben, szerethető főhősnők régen és most. Tökéletes szórakozás ez is.

Veronica Henrynél is mindig nagy szerepet játszanak az ezeréves házak. Ez a könyve teljes egészében egy ilyen kúria körül forog, természetesen leöntve egy nagy adag romantikával. A történetben nincs semmi extra vagy olyan igazán nagy újdonság, csak a megszokott játszmák, konfliktusok, de a nagyon kedves környezet, a szeretni való szereplők teszik igazán megkapóvá. A stílus is pont megfelelő, se nem gagyi, se nem túldíszített, kellemesen olvasmányos. Ez a regény is a vidéki Angliában, Cotswoldsban játszódik.

És a végére, hogy bizonyítsam, hogy nem csak az angol vidék tudja felkelteni az érdeklődésemet, jöjjön egy ház Amszterdamból. Ez a regény egy nagyon jó kis bölcsészkrimi, kicsit lassú folyású, de hangulatos, érdekes, izgalmas. Gyönyörűen, líraian ír a szerző, igazi csemege ez a könyv is szerintem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.