Most már azt hiszem, biztosan állítom, hogy Kate Morton is belépett azon szerzők közé, akiknek minden könyvét el akarom olvasni. Legújabb kötetét anyósomnak vettem meg, de előtte elolvastam, úgyhogy két legyet  ütöttem egy csapásra, mert kellemes órákat szereztem magamnak, és remélem a megajándékozott is így lesz majd vele. Az ausztrál írónő ugyanis ismét mesterit alkotott, nem is tudok semmit felhozni a könyv ellen, pedig jó kétharmadánál tudtam a legnagyobb csavart (Ha erre nem jössz rá, és elesik az állad, gondolom még nagyobb élmény a regény.), és egy icipicit hiányzott az angol kastély, mint a Morton könyvek eleddig megszokott helyszíne. Viszont volt azért barátságos és otthonos vidéki udvarház, hangulatos londoni jelenetek, és a szerzőnő szülőhelyéről is olvashattunk jó pár oldalon keresztül. A cselekmény szövevényes, fordulatos, izgalmas, a stílus most végre minden erőltetettségtől, modorosságtól, fura szóalkotástól mentes, úgyhogy azt hiszem, az eddig olvasottak közül ez a legjobb regénye Mortonnak. Mondjuk azért a fordítás hagyott némi kívánni valót maga után: például hallottatok már fagyi készítő hűtőgépről? Mert én nem, annál inkább jégkockakészítőről. Ez azért szerintem óriási baki, ezt minimum egy szerkesztőnek észre kellett volna venni. Emellett csak egy-két kicsit sántító mondatot találtam, de összességében mint fentebb is írtam, nagyon gördülékeny, jól olvasható volt a szöveg. A történet pedig az eddigiekhez képest egy kicsit kevésbé vadromantikus, egyáltalán nem gótikus, de nem baj ez, én most élveztem az abszolút logikus pszichológiailag helytálló történetvezetést. Ez most annyira jó élmény volt, hogy szakmányban olvasnám a Mortonokat, de a helyzet az, hogy jelenleg megjelent az összes eddig írt könyve magyarul, tehát izgatottan várom, mikor rukkol elő valami újjal. 

2014-es kiadás a Cartaphilus-tól, ajándékozás előtti olvasás. A borító teljesen korrekt, ízléses, színben, mindenben. Passzol is a könyv hangulatához. A kötet a féltégla-méret, és a kemény borító ellenére jól forgatható, kézre álló, és nem mellesleg strapabíró. Kihullott volna a hajam, ha pont most, amikor utána el akarom ajándékozni, futok bele egy első olvasás alatt széthulló példányba.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.