És akkor térjünk vissza a könyvekhez, mert amellett, hogy mostanában rengeteg zenét hallgatok, azért olvasok is. ;-) Most éppen egy nagyon szórakoztató, könnyed kis könyvet fejeztem be, amit megmondom őszintén csak Kerstin Gier nevével lehetett eladni nekem, mert a rózsaszín borító nem sok jót ígért. De aztán kiderült, hogy Gier nem csak az ifjúsági irodalomban ász, hanem Marian Keyes-hez hasonlóan vicceset, nem nyálasat tud alkotni ebben a csajos szegmensben is. (Arra még mindig nem találok választ, hogy a magyarok közül miért nem tudja ezt jól csinálni senki...) Giert meg különben is imádok németül olvasni, mert olyan gördülékeny, ugyanakkor igényes a stílusa, hogy egyszerre élvezet, hogy értek mindent, és mégis tud olyanokat írni, amire rácsodálkozom, hogy jé, ez tényleg így van, de jó. Csodálatos lenne ezt egyszer angolul is megélni, de addig még sokat kell güriznem, úgy érzem. Ez a könyv egyébként beszerezhető magyarul is, és úgy látom, az összes többi régebbi is, de egytől egyig olyan borítókkal, hogy nem csodálom, hogy eddig nem mertem hozzájuk közeledni. Mindenesetre ez megint egy olyan világ, amiben szívesen elidőzöm, abszolút kozmopolita, de mégis vannak benne olyan igazán jó németes dumák, helyzetek, amitől egyből otthonos lesz. Szóval nagyon is elképzelhető, hogy olvasok még ezek közül, de azért inkább németül, ha egy mód van rá.

2007-es Bastei Lübbe kiadás, egy kedves ismerőstől kaptam kölcsön.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.