Ethan Hawke számomra valahogy írónak  is olyan, mint színésznek,  középszerű, mégis  szórakoztató jelenség. A regény főleg rövidsége miatt került sorra (még mindig heverem a Virágzabálókat:-), és tényleg könnyed, kellemes olvasmányélménynek bizonyult, nyomasztó szomorúságával együtt. A történet akár banálisnak is mondható, engem mégis megérintett, sőt  a főszereplő William nekem kifezetten szimpatikus volt, nagyon bele tudtam élni magam a helyzetébe, remélem ez nem azt jelenti, hogy velem is gond van. :-) A másik főszereplő Sarah viszont taszított, egyáltalán nem úgy reagált dolgokra, ahogy én tettem volna, de ez így volt jó, számomra ez teremtette meg a könyvben a kellő  feszültséget. Szép szerelmi történet volt, líraian leírt szexualitással, és pont megfelelő arányú trágársággal, ami engem nem borzasztott el, viszont kellően hitelessé tette a történetet. Tanulság ismét az, hogy egyszerűen nem bízhatsz mások véleményében, mert nem tudhatod neked mit ad az adott könyv, sok esetben pont ellenkező irányba fut ki a dolog, mint vártad.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.