Négy éve voltunk először szállodában szilveszterezni, és akkor azt mondtam: ez annyira jó, hogy mindig így kellene tölteni ezt az ünnepet. Az év vége - év eleje mindig egy kicsit depressziós számomra, nem nagyon szoktak igazán frenetikusra sikerülni a szilvesztereim, egy-egy buli év közben sokkal nagyobbat üt. De egy wellness szállodában, ahol több száz olyan ember vesz körül, akik szintén azért jöttek, hogy igazán élvezzék ezt az időszakot, lehetetlen rosszul érezni magadat. Jó a tánc is, a kaja-pia, de ami nekem igazán tetszik ezekben a napokban: a végeérhetetlen punnyadás, szaunázás, meleg vízben ücsörgés és persze olvasás. Ez ezekben az igazán hideg, sötét napokban számomra megfizethetetlen.

Első két alkalommal Füreden voltunk a Flamingóban, mert a barátaink, akik hívtak, mindig oda jártak, aztán tavaly több okból is, kihagytunk egy évet, és az új házban ünnepeltünk. Most felvetődött, hogy válthatnánk szállodát, és a választás a Greenfield Hotelre esett Bükfürdőn. Mi már voltunk itt egyszer, amikor még más volt a neve, és nem voltak rossz élményeink, ráadásul most soft all inclusive ellátás volt a csomagban, ami főleg állandóan éhes-szomjas gyerekekkel nem hátrány, de nekünk felnőtteknek sem volt rossz (bár ilyenkor mindig ügyelnem kell a kalóriabevitelre ;-)).

img_1133.JPG

A megérkezés pillanatában rögtön szimpatikus volt a hatalmas parkoló és a tágas, elegáns előtér. A szobát háromtól lehetett elfoglalni, de cserébe utolsó nap délig lehetett maradni, és még az ebédet is igénybe vehetted. Ráadásul így utolsó nap is belefért még délelőtt egy pár kör szauna. A szobánk családi lakosztály volt, tágas, kényelmes, designban is egész elfogadható, bár itt is volt egy-két szín, minta, kép, ami az én szememet bántotta, de még a tűrhető kereteken belül maradtak a stílusbotlások. Azért volt egyébként ekkora szobánk (általában duplaágyasba megyünk pótággyal), mert a foglaláskor kiderült, hogy az egész cécó nekünk drágább lenne az előbb említett variációban, mint a barátainknak a két gyerekkel a lakosztály, mire felhívtam a szállodát, hogy  akkor én is hozzak még egy gyereket, hogy jobban járjak? Végül abban maradtunk, hogy akkor megkapjuk mi is a lakosztályt ugyanazért az árért, de azt a mai napig nem értem, hogy miért nem kaphattunk kétágyast pótággyal olcsóbban. A szobában egyébként nagyon korrekt kis gyümölcsös és sütis tálak fogadtak, és fürdőköpeny is került a gyereknek, miután letelefonáltam a recepcióra. A fürdő is szép volt, mindenféle kis tusfürdős, samponos és testápolós flakonokkal, még fogselyem is volt bekészítve. Ja, és gyönyörű kilátás nyílott a golfpályára.

img_1112.JPG

img_1113.JPG

img_1114.JPG

A wellnessben első nap vadászni kellett az ágyat, de utána már ezzel sem volt nagy gond, az élmény-, a gyerek-, az úszó és a két meleg vizes medencében is mindenkinek bőven jutott hely. A szauna-térben  is volt minden a merülőmedencétől elkezdve a tepidáriumig, ami egy ilyen helyre kell. Egyedül a kinti medence hőfokát kifogásolták többen, én ezért oda ki se mentem, úgyhogy erről nem tudok első kézből nyilatkozni, de úgy vélem, a 28 fokos víz valóban nem az igazi így télvíz idején kint. 

A kaja teljesen korrekt, ízletes volt, nagy választékkal. Én bort nem ittam, de az Tibor szerint nem ütötte meg az ígért minőségi mércét, viszont szilveszter este nagyon helyre kis borokat hoztak üvegben (az addigiak kimértek voltak), na azok tényleg első osztályúaknak bizonyultak. Én az ebédektől féltem, hogy majd gagyik lesznek, de ott is kitettek magukért a szakácsok. Egyedül a délutáni sütiről nem tudok mesélni semmit, mert annyit már képtelenség volt enni, meg olyankor egyébként is a wellnessben voltunk. Mert azt el kell mondjam, hogy a napközbeni ékezések kis hátránya volt számunkra, akik szeretjük ilyenkor az egész napot fürdőruhában, köntösben tölteni, hogy nem a wellness térség közelében egy erre alkalmas helyen történtek, hanem a rendes étteremben, így át kellett hozzá öltözni, de a cél érdekében ezt is megoldottuk.

Szerintem a szórakoztatási része is rendben volt, bár az való igaz, hogy a szilveszteri buli csak kettőig tartott, amelyet többen keveselltek, de mivel ez idő tájt már tényleg csak vagy 20 fő kemény mag volt a helyszínen, nem tudom a szállodát hibáztatni. Ez egyébként szerintem több mindennek is betudható, mert viszonylag punnyadt volt a zenekar is, meg a vendégkör sem volt az a szétverem a házat fajta (zömében inkább osztrák nyugdíjasok, akik egyébként roppant joviálisan és elegánsan eltáncolgattak), mondjuk ezt nem is sajnálom, és a magyar lagzis-mulatós-kisgroffós dallamok sem hiányoztak egyáltalán, nekem bejött ez a hetvenes évek diszkóláza tematika. Gallusz Niki jól énekelte az ABBA blokkot, helyes háziasszony is volt, a tűzijáték felejthető volt, de látszott, hogy áldoztak rá, a tombolán nem nyertünk semmit, de jó nyeremények voltak egyébként. 30-án Tóth Vera lépett volna fel, de megbetegedett, viszont a szálloda nagyon korrekt módon helyettesítette Wolf Katival (nem mintha engem egyébként bármelyik hölgy tevékenysége különösebben izgatna, de ilyenkor szívesen elhallgatom őket), 1-én meg lehetett nézni pezsgőzve az újévi koncertet a tévében, este pedig volt valami táncbemutató, de ezek már nekünk kimaradtak. Viszont elsején is volt még zenekar, kis tinci-táncival, úgyhogy maradéktalanul kibulizhatta magát, aki akarta. A kiírások alapján gyerekprogram is volt rengeteg, de mi ezeken sem vettünk részt, meg nagy gyerekjátszó, x-box-al és minden földi jóval, a mi gyerekeink viszont általában biliárdoztak meg csocsóztak. Összességében én nagyon kellemesen és otthonosan éreztem itt magam, úgyhogy lehet, hogy visszatérünk még.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr428245052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása