Sokáig ültem ezen a Cilike köteten, na nem mintha untam volna, sőt. Rohamtempóban eljutottam a 158. oldalig, amikor nagy megdöbbenéssel konstatáltam, hogy megvan ugyan a vége, de előtte vagy harminc oldal hiányzik. Egyszerűen kieshetett a kötetből, gondolom sokan olvashatták ezt a könyvtári példányt, és eddig ezek szerint senki nem mondta a könyvtáros néniknek, hogy mi a helyzet. Na, én szóltam, és próbáltam kivenni egy másik, sértetlen pédányt, de sajnos nem volt. Tudtam, hogy a felnőtt részlegen van, de oda meg már nem volt időm felszaladni, ráadásul macerás is ott a Cilikék sorsa, mert a raktárba száműzték őket, és onnan kikérni megint csak időbe került volna. Így aztán Cilike mátkasásnak befejezése még pár hetet váratott magára, amíg újra a könyvtár közelébe kerültem.

Ez a kis incidens arra is felhívta a figyelmemet, hogy milyen jó lenne a Cilike-sorozat birtokosának lenni, hiszen annyira szívemhez nőtt a bájos kis bajkeverő, eddig még egyik kötetben sem csalódtam, és jó lenne, ha a lányom is majd csak levehetné polcról, és olvashatná kedvére. Utána is néztem a lehetőségeknek: a Holnap kiadó 2001-es kiadású kemény táblás köteteiből lehet még kapni, de ez a sorozat csak az első két részig jutott, utána ki tudja milyen okból kifulladt. A Garabonciás kiadó nyolcvanas években megjelent sorozatát össze lehetne vadászni antikvár példányokból, de ha már lúd, akkor legyen kövér, és valami igazi békebeli kiadást szeretnék, csak az a baj, hogy azokat meg aranyáron mérik. Azért még reménykedem, hogy egy élelmes kiadó talál Cilikében fantáziát, és kiadja kalandjait valami szép, kemény fedelű, nosztalgikus kivitelben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.