Beszerzések (14): 

Az úgy volt, hogy kellett nekem ez a Szabó Magda, amit csak bizonyos vásárlási összeg felett lehetett megkapni, úgyhogy megvettem az új Nesbot Tibornak, magamnak meg hirtelen felindulásból ezt a kötetet választottam (előtte még csak nem is hallottam róla). Ez a könyvklubbunk következő darabja, ami nem volt meg a könyvtárban, Bródy Lilit meg valamelyik molyos értékelés juttatta eszembe, és mivel a Manci nagyon tetszett, megrendeltem tőle mindent, ami csak volt antikvárban a Librinél: ezt, ezt, ezt és ezt. A Moly-szülinapon idén is sok tombolával sikerült nyerni: ezt, ezt, ezt, ezt és ezt sikerült hazahozni. Szél Dávid könyvét meg azért rendeltem meg, mert akartam valamit olvasni az életközépi válságról.

Olvasások(6):

Hat könyvet olvastam összesen, ez mind felnőtt volt, és a fele non-fiction. Hanyagolom most a zsűrizést, ezért nem voltak gyerekkönyvek, decemberben majd azért lesz egy-kettő, és 2020 első felében is, úgyhogy ez most a pihenés ideje volt ilyen szempontból. Olvastam egy novellás kötetet, amit ritkán teszek, de lehet, hogy többet kéne, mert ez most nagyon tetszett. Hatalmas fantáziával és még nagyobb empátiával megírt történetek voltak, rövidek, de annál erősebb mondanivalójúak a női létről, a társadalmi, lelki problémákról. Cecilia Ahern pedig bevonult azok közé a szerzők közé, akiktől szeretnék még olvasni. Ruth Hogannek már az másik regénye is nagyon tetszett, most pedig véglegesen bevonult a kedvencek közé. Ez most sötétebb, megrázóbb volt, mint az előző, de ugyanúgy tökéletes. A csodálatos hangulatok, leírások, a szereplők miatt az ember legszívesebben beköltözne Hogan könyveibe. Gill Sims is hozta a formáját, fergetegesen vicces volt Ellen történetének második része is, nagyon élveztem az ismerős családi, iskolai szituációkat. 

Ismeretterjesztő vonalon John Gottman házasságról szóló könyve vitte a prímet, melegen ajánlom mindenkinek, zseniális megközelítése a párkapcsolati problémáknak. Doreen Virtue kötete most nem ütött akkorát, talán már túl sokat olvastam az evés témájáról, de mindenképpen alapos és hasznos könyvnek tartom. A HVG A terapeuta esetei sorozatából már olvastam Lukács Liza könyvét, most Szél Dávidé került sorra az életközépi válságról. Nem volt rossz, de úgy érzem ezekben a rövid kis kötetekben nem igazán sikerül az adott problémát körbejárni, megint egy kicsit többet vártam. 

Félbehagyások (0): 

Azt hiszem ismét körültekintően, a radaromra hallgatva választottam, úgyhogy elégedett vagyok magammal.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.