Dodie Smith-ről azt gondoltam, hogy valami feltörekvő írónőcske, akinek ez az első bestsellere és majd most eláraszt minket angol vidéki romantikával, ám Kata felvilágosított, hogy ez egy régi könyv, 1948-ban jelent meg először.  Utána is néztem gyorsan a szerzőnek, kiderült, hogy még a 19. század végén született, átélte szinte az egész múlt századot,  és hosszú élete során számos regényt, színdarabot írt, sok művét meg is filmesítették, amelyek közül a leghíresebb a Százegy kiskutya.

Az Enyém a vár című regénye meglehetősen népszerű hazájában, az angolok beválasztották a top100-ba a "Nagy könyv" szavazáson, 2003-ban filmet is forgattak belőle, nálunk mégis csak most jelent meg először. Mondjuk nem maradtunk le szerintem sok mindenről, semmilyen téren nem látom a kiemelkedőt ebben a könyvben, egyszerű tucattörténetnek tartom, és a stílusa sem varázsolt el. Nem idegesített, nem untatott, jól elvoltam vele, de végig az motoszkált bennem, hogy ebből az alapanyagból sokkal többet, érdekesebbet, emlékezetesebbet ki lehetett volna hozni. Mert voltak azért nagyon izgalmas, jól kitalált szereplők, és ennek megfelelően meglepő fordulatok is, de az egész még sem tudott túllendülni azon, hogy csak egy utánérzés legyen vidéki kastéllyal, szerelmi bonyodalmakkal. A legnagyobb csavart sajnos most is előre tudtam, tipikusan bevált dramaturgia alapján alakult a történetnek ez a része. A főszereplő bár szimpatikus volt, de sajnos nem tudom Rowling  címlapon megjelenő lelkesedését, miszerint ő a "legfantasztikusabb hősnő", magamévá tenni. A vidéki helyszínek mellett nagyon jók voltak a londoniak is, de egyiket sem tudta a szerzőnő  úgy láttatni, hogy beléjük szeressek. A Százegy kiskutyában azért sokkal inkább ott van a zsenialitás, vagy csak Disney hozta ki belőle, nem tudom, talán ezt is meg kéne nézni filmen is, elég impozáns a szereplőgárda, Bill Nighy pl. az alkotói válságban szenvedő apa szerepére telitalálatnak tűnik.

A szerző

Részlet a filmből

2015-ös kiadás a Cicerótól, Katától kölcsönözve. A címlapkép szép, de sajnos az egész kötet valahogy nagyon nem áll kézre. Nem lehet rendesen kinyitni, és mivel kölcsönben volt, különösen vigyáztam, de még így is egy kicsit megtört a gerince. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.