Őszi családi wellnessezésünk színtere ezúttal a sikondai Ambient hotel volt, amely Pécstől néhány kilométerre a Mecsek egyik gyönyörű völgyében fekszik. Mi Győrből autópályán mentünk volna Pécsig, de aztán Véméndnél átvergődtünk a hatosra, mert emlékeztem, hogy az milyen szép út, és úgy tűnt rövidebb is lesz, meg azt hittem, akkor nem kell bemenni Pécsre. Végül bementünk, mert a GPS azt tanácsolta, holott láttam még előtte egy Komló táblát, és az előzetes térképnézegetésből tudtam, hogy az nekünk jó lesz. Így végül is Pécs után egy eléggé meredek szerpentinen érkeztünk be a településre, de anyuék, akik a másik úton jöttek, szintén így jártak, úgyhogy lényegében mindegy, a szerpentinre fel kell készülnie annak, aki errefelé veszik az útját. A táj gyönyörű volt, pénteken még sütött a nap (ez még a nagy özönvíz előtti napokban volt), a szálloda kívülről viszont kissé, khm, egyszerű. Az viszont mindjárt szimpatikus volt, hogy találtunk parkolóhelyet, és könnyen meg lehetett közelíteni a bajáratot. Az előcsarnok már sokkal jobban nézett ki, tágas volt és az egész szállodában meglévő egyszerű ízléses, modern dizájn jellemezte. A recepciós is nagyon kedves volt, mindent érthetően elmagyarázott, az egyetlen negatívum ezen a ponton csak az volt, hogy enyhe menzaszag terjengett. Ez később szerencsére teljesen eltűnt. Egyébként az egész szálloda tele van az igazira megszólalásig hasonlító mű növényekkel. Én nem vagyok ilyesminek a híve, de itt nagyon jól mutattak.

A folyosó is hangulatos volt, jópofák a díszcsíkok az ajtók mellett. Régóta először csak kétágyas szobában voltunk, pótágy nélkül (a gyerek a mellettünk lévőben aludt, anyósommal), de miénk volt a legutolsó szoba a folyosón és egyúttal a legnagyobb is, még egy kis felmászós kuckó is volt a sarokban. A gyerek mindjárt bele is szeretett, hogy ilyen kellene neki otthonra is, meg hogy majd átjön hozzánk, és ott írja a leckét. Mondanom se kell, ebből nem lett semmi, csak Emmát, tesóm másfél éves lányát kellett feltenni, meg leszedni, ha éppen a mi szobánkban voltak. A szoba berendezése elegáns, a fürdő korrekt. 

Négyre értünk oda, anyuék már lent voltak a wellnessben, úgyhogy siettünk mi is, és leérve csodálkozva tapasztaltuk, hogy szinte csak a mi családunk van ott. Lehet, hogy igaza van annak a kedves barátunknak, aki állítja, hogy ünnepek előtt a legjobb ilyen szállodákba járni, mert akkor biztos nem lesznek sokan. Talán a szép idő miatt sokan elmentek kirándulni is aznap, meg a szálloda méretéhez képest egyébként is elég nagy a wellness, de tény, hogy végig nagyon kellemesen le lehetett férni. Rögtön be is neveztünk egy szaunaszeánszra, meg másnap még kettőre. Nagyon jók voltak, mindenféle illóolajjal meg testradírokkal kényeztettek minket. Medenceileg volt egy hűvösebb vizű úszásra is alkalmas, meg egy melegebb tele bugyogókkal, fent a szaunarészben volt még egy, aminek viszont nem sok értelmét láttam, mert teljesen úgy nézett ki, mint egy nagyobb merülő, de meleg víz volt abban is. A tetőkertben volt még egy jacuzzi, amibe viszont iszonyat macerás volt ki- meg bemászni, úgyhogy azt inkább hanyagoltam. Merülő tehát nem volt, mondjuk én nem is nagyon hiányoltam, ki volt írva viszont egy dézsazuhany, ami szintén nem volt sehol, az mondjuk jó lett volna. De így elég volt a kinti hideg, ha kimentél a tetőkertbe, meg a sima zuhany. Utána még megmártóztam kicsit a hűvösebb vizű medencében, aztán fetrengtem. Imádom ezt, a világon az egyik legjobb dolog. Igényes és kényelmes műrattan pihenőágyak voltak a medencetérben, egy külön pihenőszobában meg fűthető baldachinos vízágyak. Na az tényleg nagyon pihentető, olyan, mintha lebegnél! Egyébként az egész wellnessben a levendula lila volt a fő szín: a törölközők, a szaunalepedő (na, az mondjuk elég gyengus anyagból volt, úgyhogy magad köré nem tudtad tekerni) és a vízágyak huzata is ilyen színű volt. Gondolom ezzel is hangsúlyozni akarták, hogy a szálloda az aromaterápiára ment rá.

A kaja vacsoránál, reggelinél egyaránt ízletes, változatos volt, az étteremben is volt hely bőven. A pincérek udvariasak és hamar elviszik a piszkos tányért. Szombaton délben meglátogattuk a snack bárt is, ahol különböző grill kajákat lehet ebédidőben fogyasztani. A gyerek be is vágott egy nagy adag rántott hűst sült krumplival, a fiúk söröztek, én meg ittam egy isteni mentás meggyszörpöt az elmaradhatatlan lattém után. 

A szállodát vasárnap tízkor kellett elhagyni, úgyhogy aznap már nem fürödtünk, viszont úgy döntöttünk elmegyünk az abaligeti cseppkőbarlangba. Zuhogó esőben autóztunk el Orfű mellett, aztán megérkezve Abaligetre derült ki, hogy nem tudják kinyitni a barlangot, mert áll benne a víz. Úgyhogy ezért érdemes lesz majd egyszer talán újra eljönni erre a vidékre, meg a többi baranyai kirándulóhely miatt is, amelyeket ugyan én már mind láttam gyerekkoromban, de szívesen megmutatnám a családnak is. Mindenesetre, aki egy kellemes vakációra vágyik az országnak ebben a gyönyörű szegletében, annak nagyon tudom ajánlani ezt a szállodát, mert minden bejárható innen, és nyáron még két nagy kinti medencével is várják a vendégeket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.