Azt gondoltam, az ilyen munkák, mint a térkövezés, már jutalomjátéknak számítanak, csak pikk-pakk lerakják, aztán meg milyen látványos. Ehhez képest a mi térkövünknek  nagyon kalandos volt a története. Már egy hónapja megtörtént az első lerakás, de visszaszedette a kivitelező, mert szerinte huplis volt. Lerakták még egyszer, még mindig huplis volt. Közben rájöttek, hogy nagy méretkülönbségek vannak a kövekben magasságilag, ezért nem tudják szépen lerakni. Reklamáltak a Leiernél, ekkor kaptak pár raklappal pluszban, hogy majd összeválogatják. Lerakták harmadszor is, de akkor meg a plusz kövek, amelyek a második szállítmánnyal érkeztek, feltűnően más színűek voltak. Na, erre már én is azt mondtam, hogy ez így nem maradhat. Megint reklamáció, amelynek folyományaképpen lecserélték az összes követ, és lerakták negyedszer is. Mondtam a kivitelezőnek, hogy akármilyen lesz, nekem vissza ne szedesse még egyszer, mert már szeretnék ráállni az autóval, meg ha jön a hideg (szerencsére, úgy néz ki, nem) akkor meg be a garázsba. Úgyhogy a térkő kész lett, szerintem szép is, bár ezek után már mindenhol huplit lát az ember (megjegyzem, más térkövében is). A képen látható még, hogy sok minden történt az utóbbi időben: leszínezték a házat, megépítették a kukatárolót, nagyjából elkészült a kerítés, csak a kapuk hiányoznak, megtörtént a tereprendezés is, úgyhogy már csak egy-két apróság, és kész a ház. A jó időnek köszönhetően ültettünk már egy-két növényt is, de a kert, az majd még egy új fejezet lesz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.