Volt két ifjúsági regény, mindkettőt már régen el akartam olvasni, címükben nagyon hasonlóak, így gondoltam sort kerítek rájuk most gyors egymás utánban, hátha van valami összefüggés közöttük. Na, összefüggést azt nem nagyon találtam, viszont az első, a régebbi, Bakó Ágnes könyve nagyon tetszett. Arra nem nagyon tudtam rájönni, hogy miért Fekete szivárvány a címe, mert értem én a szimbolikáját (egyébként most, hogy utánanéztem, elég előszeretettel használt szókapcsolatnak tűnik), de azért azt szeretem, ha egy regény címe valamivel egyértelműbben utal a tartalmára. Ettől eltekintve viszont nagyon jó kis könyv volt, kicsit komolyabb, komorabb, mint amit egy lányregénytől megszoktunk, de csak a második részében, az elején igazi békebeli hangulat, polgári miliő kábítja el az arra fogékonyakat, szellemesen kommentálva az eseményeket a főszereplő, akkor még csak tíz éves Anna szemszögéből. Aztán jön a háború, és egyéb viszontagságok, ez már nyilván nem leányálom, de ezt meg a nagyon korrekt, egyik oldalra sem húzó, propagandamentes történelem szemlélet miatt volt érdekes olvasni, ami azért nem magától értetődő egy 1972-ben megjelent regény esetében.

Az újabb fekete szivárványos könyv Balázs Ágnes munkája, akit rettenetesen szeretek a Lufi sorozat miatt, hiszen ezek a könyvek messze kiemelkednek a modern ifjúsági irodalmi termésből, igazi régi pöttyösök hangulatát idézik. Ez a könyv picivel előbb íródott, mint az első Lufi, tekinthetjük afféle szárnypróbálgatásnak is. Sok minden megvan benne a későbbiekből is azért, én mégis kissé túlírtnak, didaktikusnak érzem, a fontos téma, és az igazából izgalmas, jó ritmusú történet ellenére is. Viszont itt legalább megmagyarázzák a fekete szivárványt, és ennek tudatában nem érzek összefüggést a két regény között, persze simán el tudom képzelni, hogy Balázs Ágnes olvasta gyerekkorában Bakó Ágnes könyvét (Még a nevük is milyen hasonló! Érdekes egybeesések ezek.) 

1972-es Móra kiadás, a gyerekkönyvtárból kölcsönözve. A borító a régi csíkosok ízlésességének jó példája, Keserü Ilona finom ceruzarajzai jól mentek a történethez.

2005-ös Móra kiadás, szintén a gyerekkönyvtárból. Nekem a 2010-es szürke borító Békés Rozi rajzával jobban tetszik, de ez sem rossz, meg az illusztrációk sem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.