Wolf Haas sorozata Brennerről, a kiérdemesült rendőrnyomozóból magánhekussá váló férfiúról rögtön levett a lábamról. Ki gondolta volna, hogy van valaki a sógoroknál, aki ennyire beletalál az ízlésembe? Mert lehet, hogy le vagyok maradva, de azért az osztrákok sem a vicces könyveikről, sem a krimijeikről nem híresek. Wolf Haas pedig összegyúrta a két műfajt, és szerintem mindkét területen nagyot alkotott ezzel a hét kötettel. Csak remélni merem, hogy lesz még több is, mert Haas egyszer már 2003-ban, a hatodik után feladta, de aztán megadva magát a köz kívánatának, 2009-ben mégis írt még egy kötetet. Milyen jó lenne, ha minden karácsonyra megjelenne egy Brenner, úgy mint a régi szép időkben az Agatha Christiekkel volt! Ebből is látszik, hogy nagy rajongója lettem ennek az igazán egyedi stílusú sorozatnak, no meg abból is, hogy a teljes sorozat minél előbbi elolvasásához minden követ megmozgattam: éltem az előjegyzés és a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével, amelyekkel eddig még soha. Pedig jók ezek a szolgáltatások, tökéletesen működtek is, úgyhogy máskor is használom majd őket. (Persze nem szeretnék átesni a ló túlsó oldalára sem, nehogy aztán majd rettegjenek tőlem a könyvtárosok.) 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.