Nagyon közel áll hozzám a húszas évek és a láblógató gazdagok milliője, a szép villák, koktélok, suhanó selyemruhák, ezért (na meg persze mert kultusz könyv) nagyon sokat vártam ettől a regénytől. Aztán valahogy mégsem lett az a frenetikus élmény. Nem mondom, hogy untam, jól olvasható volt végig, a hangulata, stílusa meg is fogott rögtön, ezért  sor kerül még a szerző más műveire is valamikor, de ez most nem az a könyv volt, ahol a stílus elvitte volna a hátán a szerintem meglehetősen vérszegény történetet. Kíváncsi lennék a filmre (régire, újra egyaránt), mert ahogyan magamat ismerem, a látvány lehet, hogy kárpótolna a sztori hiányosságaiért. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.