Úgy látszik, minden igyekezetem ellenére nem igen tudom távol tartani magamtól a szomorú könyveket, megint sikerült egy ilyet hazahoznom a könyvtárból. Elsőre otthagytam, pedig szinte lekéredzkedett a polcról, aztán meg cseri olvasta, és bízva az ízlésében fejest ugrottam megint egy könyvbe, amit kár lett volna kihagynom.

Mondjuk azt sejtettem, hogy nem lesz egy fáklyás menet, hiszen milyen is lenne egy kisfiú története, aki 2001. szeptember 11-én veszíti el az apukáját, mint szívszorító. Különösen az, ha az ember a harmincas éveinek második felét tapossa (a könyvbéli apuka talán negyven lehetett, amikor meghalt), a gyermeke pedig egy évvel fiatalabb csak, mint a főszereplő kilenc éves fiúcska. Azon kapom magam mostanában, hogy a könyvek rólam, az én kortársaimról szólnak, és ez nem utolsó sorban annak is tudható be, hogy egyre több a korombéli író, mint ahogy Foer is pár évvel fiatalabb csak nálam.

Nagyon jó választás volt a kisfiút főszereplővé tenni, bohókás, kiskamaszos stílusa, gyermeki megközelítése kicsit oldotta a feszültséget, és összességében azt sugallta számomra, hogy bármennyire nehéz is, túl kell élni, tovább kell menni, fel kell dolgozni a gyászt. Nagyon remélem, hogy a könyvbeli Oskarnak, és sorstársainak ez csak sikerül a végén, azt gondolom, ha nem is rágta a szánkba, a szerző is így érzi.

A regény másik vonulata, a nagyszülők története viszont pont azt érzékeltette, hogy milyen az, amikor az ember nem tud új életet kezdeni, örökké egy tragédia fogságában létezik, éppen ezért nehezebben is tudtam elfogadni ezeket a részeket, számomra meglehetősen hihetetlen volt a nagyapa viselkedése, lelki defektusa, és az is, hogy a nagymama ezt ilyen mértékben el tudta fogadni. Stílusban is távolabb állt tőlem a szöveg ezen része, nehezebben lehetett olvasni, megérteni, de még így is nagyon jól haladtam a könyvvel.

Ha nem is lett kedvenc, azt hiszem egy nagyon fontos könyvet olvastam, remélem hallok még Foerról, és első körben előirányoztam a Minden vilángol című könyvét.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.