Éppen egy elég nehéz könyvvel szenvedtem, amikor úgy éreztem ide nekem gyorsan valami könnyedebbet, mert megfulladok. Szerencsére itt volt Gavalda novelláskötete az éjjeliszekrényen, gondoltam ez megteszi.

Hát mint mondjak, nagyon jólesett. Nem vagyok egy novellaolvasó típus, de pont ez volt csak bent a könyvtárban Gavaldától, és gondoltam üsse kő, hiszen van aki ebben a műfajban is zseniálisat tud alkotni. Végül csak úgy faltam a sorokat, nagyon le tudtak kötni ezek a bájos édes-bús történetek, úgyhogy Gavalda lassan azon szerzők közé lép elő, akik egyszerűen nem tudnak csalódást okozni. Persze nekem azok a történetek tetszettek a legjobban, ahol eljön a boldog vég, emiatt éreztem azt, hogy Gavalda ugyanazt műveli korunkban, mint egy évszázada Montgomery: igyekszik megmutatni nekünk, hogy az élet szép. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.