Habár hallottam erről a részről, hogy sokaknak csalódás volt az Azazel után, azért nem mertem kihagyni, hátha valami fontos információ fog hiányozni a többi rész olvasásakor. Így is nagyon örülök, hogy sorban olvasom a sorozatot, mindenkinek ezt is ajánlom, mert szerintem az első részt nem olvasva, elég nehéz megérteni Fandorin jellemét, viselkedését, emellett Akunyin több helyen is utalt az első részre.

Igazából a kötet mindent hozott, ami miatt beleszerettem a szerzőbe: kitűnő hangulatteremtés, ragyogó jellemábrázolás, még a mellékszereplők is tökéletesen, könnyedén megrajzolva. Viszont a cselekmény számomra rendkívül unalmas volt, persze felkészültem lelkileg a háborús történetre, és próbáltam is a legtöbbet kihozni belőle, de megmondom őszintén, ha nem Fandorinról lett volna szó, lehet, hogy végig sem olvasom.

A végén megvolt a csattanó, amit elvártam, azzal nincs is gond, de közben sokszor elvesztettem a fonalat a különböző hadműveleteket olvasva. Mindenképpen sort kerítek a következő kötetekre is, szeretnék még olvasni Fandorin kalandjairól békében is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.