Először pár éve hallottam a könyvről, egy ovis anyuka rendelte meg a netről, egyébként polgári foglalkozására nézve magyartanár, és mivel neki is egy volt egyetemi évfolyamtársa ajánlotta, hogy mennyire  jó könyv, azt már sejtettem, hogy nem lehet gagyi. Elraktároztam az agyam hátsó részében, hogy talán majd egyszer kölcsönkérem, vagy kiveszem a könyvtárból, aztán sokáig nem találkoztam vele, meg is feledkeztem róla. Amikor legutóbb anyósomnak kerestem ajándékot eszembe jutott, de akkor épp nem lehetett kapni. Aztán egyszer csak egyre többször került elő, emlegették, jókat mondtak róla, és amikor megláttam a boltban, tudtam, hogy meg kell vele ajándékoznom magam. Igazándiból most egy kicsit misztikusan, és mert még a regény hatása alatt vagyok, úgy gondolom, hogy szólított engem, ugyanis nagyon-nagyon régen olvastam olyan könyvet, ami így elbűvölt volna. A közepe tájától sokszor az jutott eszembe, hogy mért nem ezt olvassák annyian, mért a buta Twighlight-ot? Remek stílusban megírt könyv, gyönyörű költői nyelvezet, fordulatos történet, humor, romantika, mi kell még egy igazi könyvsikerhez? Nekem mindenesetre beküzdötte magát a kedvenc könyveim közé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.