Nem is igazán értem, hogy tudtak nekem ezek a könyvek kimaradni - előbb Montgomery most meg Tutsek Anna - mikor szinte teljesen nekem valóak, Cilike is meghódított már az első kötettel. Emlékszem én arra, amikor kijöttek  a Cilike-kötetek a rendszerváltás után (mert bevallom előtte nem hallottam róluk, az én nagymamám könyvtárában nem találkoztam velük), de valahogy olyan avíttnak, porosnak gondoltam őket. Aztán jött megint a moly-hatás, és ahogy egyre másra dicsérték a Cilikéket, gondoltam nem árthat meg, ha megpróbálkozom az elsővel. 

Még az első pár oldalon is próbáltam ellenállni, azt mondogattam magamban, hát ez mégsem Montgomery, de aztán úgy elvarázsoltak Cilike bűbájosan mulatságos kalandjai, hogy már nem hasonlítgattam. Persze nem is érdemes, mert ugyan hasonló korban játszódnak a történetek, de mégis csak a világ két messze eső részén, és  természetes, hogy Tutsek Anna írói  stílusa is más, de ettől még ugyanolyan élvezetes marad a boldog békeidők leírása.

Könnyed felüdülésnek, lélekbalzsamozásnak kitűnőek a Cilike történetek, és kíváncsi is vagyok hogyan alakul a cserfes kamaszlány élete a továbbiakban, úgyhogy ez e kedves sorozat is visszajáró vendég lesz nálam a közeljövőben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.