fulemule.jpgLucy Strange első regénye 2018-ban jelent meg magyarul, és annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy azonnal be is szereztem és el is olvastam. Szerencsére tökéletesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, csodaszép, izgalmas és igazán emberi történet volt, mint az igazi nagy klasszikus lányregények. Hiszem, hogy semmi sem tudja olyan jól formálni a kamaszlelkeket és egyben a kamaszízlést, mint egy ilyen minden részletében értékes kötet. És persze az sem elhanyagolható szempont, hogy az igazán jó ifjúsági regény, mint ez is, felnőttként is maradéktalanul élvezhető. Angol vidék, régi ház, roppant szerethető, vagány főszereplő, csupa olyasmi, amit imádok, és amiért a szerzőt rögtön a szívembe zártam.

strange.jpgEgy évvel később jelent meg az írónő második kötete, amely hajszálnyival kevésbé tetszett,de azért ez is bőven ott van a műfaj legjobbjai között. Érdekes és izgalmas történelmi kulisszák között játszódik a történet, még felnőttként is megtudtam olyasmit a második világháborús Angliáról, ami teljesen ismeretlen volt eddig számomra. Petra alakja ismét egy erős, szeretni való lánykarakter, a színhely hangulatos, a sztori pedig mély, szívhez szóló, ugyanakkor mozgalmas, rejtélyes is. Bár én minden titokra idejekorán rájöttem, de ez csöppet sem zavart, igazán magával ragadó, felejthetetlen olvasmány volt így is. És persze ez a kötet is csodaszép, igényes kiadás, csakúgy, mint az első, igazi ékkövei a könyvespolcomnak.

strange2.jpgÉs hamarosan, sokak nagy örömére megjelenik Lucy Strange új regénye, amely ismét egy rejtélyes, izgalmas történetet ígér. Ezúttal is Anglia a helyszín, mégpedig a tóvidék, a főhőse pedig a tizenkét éves Agatha. A 19. század legvégén járunk, közeledik a századforduló, és Agatha sorsa is hatalmas fordulatokat vesz. Azt hiszem, ez megint olyan kötet lesz, amit muszáj lesz megvennem, amint megjelenik, főleg most, hogy ki vagyok éhezve az igazi belemerülős, bekuckózós könyvélményekre ebben a csúnya, szürke, vírusos januárban.

 

meseanyu 2021.01.04. 17:04

Ilyen volt 2020

img_4426_1.JPG

Idén majdnem 33 000 oldalt olvastam el, ami évek óta nem fordult elő, 2013-ban olvastam utoljára ennél többet. Ez az oldalszám 148 kötet elolvasásával sikerült, ami viszont kevesebb mint a sokéves átlag, 2015-ben olvastam utoljára kevesebb kötetet, mint 150. Viszont ezek annyira kis eltérések szerintem még így is, hogy még most is a 150 könyv - 30 000 oldal tartományban mozgok. Érdemes lenne tudni, hogy ez fejben dől-e el, és valahogy úgy alakítom az életemet, hogy így sikerüljön, hiszen az évek során rengeteg minden változott körülöttem, voltak időszakok, amikor jóval többet, vagy esetleg éppen jóval kevesebbet olvashattam volna, ezek a sarokpontok mégis folyamatosan megmaradtak. Kíváncsi leszek 2021-re, mert valahogy most azt érzem, hogy nagyon olvasós év lesz, de majd meglátjuk. Blogolni nem hiszem, hogy sokkal többet fogok, inkább a facebookra tervezek több tartalmat, régi bejegyzéseket szeretnék hozni, illetve másoktól ajánlani érdekes dolgokat.

Ami az olvasást illeti, jól kezdődött az év, mert rögtön januárban volt egy regény, ami nagyon tetszett:

Cath Crowley: Szavak kékben

Szintén januárban olvastam a Don Tillman sorozat utolsó részét:

Graeme Simsion: A Rosie-következmény

A február is hozott egy csodás kötetet:

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

A március és az április különösebb nagy  élmények nélkül telt, aztán májusban olvastam ismét egy nagyon kellemes kis könyvet:

Virginie Grimaldi: Merci, nagyik!

Júniusban az ifjúsági zsűrizésnek köszönhetően fedeztem fel egy új szerzőt:

Király Anikó: Csak barátok?

Júliusban jött az év másik új felfedezettje:

Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt

Aztán augusztusban elolvastam Backman új könyvét:

Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

Szeptemberben egy hihetetlenül hangulatos történet varázsolt el:

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

A viszonylag eseménytelen október után pedig jött egy nagyon erős december három kiemelkedő könyvvel:

Antoine Laurain: A piros notesz

Sarah McCoy: Marilla a Zöld Oromból

Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság

A köztes időkben leginkább zsűrizendőket olvastam, pár könyvet a boldogságról és voltak újraolvasásaim is, ami velem ritkán fordult elő eddig, de szerintem 2021-ben is lesz rá példa.

A beszerzett könyvek száma 48 volt. Utoljára 2012-ben volt ennél több. Ebből 26 kötetet olvastam el, és remélem az összes fennmaradót sikerül idén kivégeznem. A várólista-csökkentés 2020-ban végre újra sikerült, és szerintem az idei polcra is jó könyveket sikerült válogatnom, úgyhogy nagy reményekkel vágok neki ennek az évnek is ebből a szempontból. Egy-két konkrét könyv, szerző lebeg még a szemem előtt, de ezeket szerintem majd legkorábban tavaszi polc tervezésekor veszem elő, addig elsőbbséget élveznek a tavalyi beszerzések, a várólistás polcon lévők, a téli polc darabjai és a zsűrizendők. 

meseanyu 2021.01.01. 16:34

Decemberi zárás

img_e4424_1.JPG

Beszerzések (2):

Nagyon izgultam, de a végén megjött a várva várt utolsó kötet a karácsonyi hangolódáshoz:

Agatha Christie: Adventi krimik

Illetve tesóm névnapi ajándéka:

Sarah McCoy: Marilla a Zöld Oromból

Olvasások (14):

A decembert az első karácsonyváró könyvemmel kezdtem:

Bakó Ágnes: Széllelbélelt karácsony (saját)

Aztán következett egy üdítő kis francia regény, ami kedvenc is lett:

Antoine Laurain: A piros notesz (saját)

Ezt újabb karácsonyi könyv követte:

Thury Zsuzsa: Szökés karácsonykor (saját)

Utána a Goth Girl sorozattal folytattam:

Chris Ridell: Goth Girl and the Fete Worse Than Death (saját)

Aztán jött a karácsonyos Kosztolányi:

Kosztolányi Dezső: Csodát nekem (saját)

Ezt követte még két Goth Girl egymás után:

Chris Ridell: Goth Girl and the Wuthering Fright (saját)

Chris Ridell: Goth Girl and the Sinister Symphony (saját)

Hirtelen felindulásból újra  elolvastam az egyik kedvenc Szabó Magdámat:

Szabó Magda: Születésnap (saját)

Aztán jött egy szintén eléggé aktuális történet:

Arthur Ransome: Téli szünidő (saját)

A karácsonyi hangolódást Karinthyval folytattam:

Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték (saját)

És utána végre kezembe vehettem ezt a csodás kötetet:

Agatha Christie: Adventi krimik (saját)

A karácsony Marillával telt:

Sarah McCoy: Marilla a Zöld Oromból (saját)

Aztán becsusszant egy be nem tervezett kötet, amire a barátnőm beszélt rá:

Csernus Imre: Főnix (kölcsön)

És a decembert és egyben az évet egy baromi jó Jonassonnal zártam:

Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság (saját)

A decemberi könyveket majdnem mindet a téli polcról, illetve a karácsonyiról választottam. Könyvtárban nem voltam, az egy kölcsön könyv kivételével csak saját példányt olvastam, és többnyire nagyon jó kis bekuckózós köteteket.

img_e4413_1.JPG

Nemrég még azon keseregtem, hogy véget ért a nyár, most meg tessék, már itt a tél. Az őszre egyébként nincs panaszom, kellemes volt az időjárás, és az olvasmányaim nagy része is tetszett.

Az őszi polcról csak három könyvet nem olvastam el.

Egyről kiderült, hogy még sincs meg a könyvtárban:

Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami

Egy csak a külső raktárban volt meg nekik, és így macerás lett volna hozzájutni:

Lakner Lívia: Édes mostohatestvérek

Egyet meg félbehagytam, mert nem tetszett:

Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

A többit elolvastam, és nagy része tetszett is, úgyhogy elégedett vagyok.

Legjobban ez tetszett:

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

A legkevésbé pedig ez:

Rita Falk: Téli krumpligombóc

A várólista-csökkentéssel végeztem az ősszel, és rengeteg zsűrizendőt olvastam, úgyhogy megveregethetem a vállamat, úgy telt az ősz az olvasmányok terén, ahogy terveztem.

A téli polcra csak saját könyvet tettem. Decemberben biztos, hogy csak ezek közül fogok választani, mivel hiába van lehetőség a könyvtárból elhozni a félretett könyveket, most inkább bekuckózásra vágyom, nem akarok menni sehova. Zsűrizendőket sem fogok már olvasni az idén, lélekben már megkezdtem a téli szünetet. Ami még biztos sorra kerül a közeljövőben, azok a karácsonyi polcon lévő könyvek, januártól pedig ismét nekiállok a várólista-csökkentésnek. Idén úgy döntöttem, hogy csak könyvtári könyvek lesznek a polcon, viszont ismét 24 darab könyvvel indulok, úgyhogy azt hiszem, jó esélyem van megint teljesíteni a kihívást. Januártól már valószínű élek a könyvtár szolgáltatásaival, és az eddig említett könyveken kívül biztos olvasok majd jó pár zsűrizendőt is a télen.

meseanyu 2020.12.02. 10:51

Novemberi zárás

img_4407_1.JPG

Beszerzések (8):

A hónap elején megjött két német nyelvű könyvem a bookdepóról. Azért rendeltem őket, mert ez az értékelés nagyon felkeltette az érdeklődésemet:

Carla Berling: Klammerblues um zwölf

Carla Berling: Der alte muss weg

Szerettem volna megszerezni a Libri két karácsonyi könyvét, így elgondolkodtam, mit is rendelhetnék e célból. Először azt nézegettem, hogy milyen olyan könyv van a várólistámon, amit nagyon szívesen olvasnék, de nincs meg a könyvtárban. Két régebbi megjelenésre esett a választásom:

Antoine Laurain: A piros notesz

Sarra Manning: Londonban bármi megtörténhet

Tibor is kért két könyvet:

Nagy Henriett: Lehetnénk-e boldogabbak?

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

És ennek eredményeképpen megkaptam a két karácsonyi csodát:

Kosztolányi Dezső: Csodát nekem

Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték

Olvasások (15):

A hónapot egy viszonylag régi adóssággal kezdtem. Még júliusban kaptam ajándékba kedves barátaimtól a könyvet, és most végre sorra tudtam keríteni:

Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció (saját)

Utána zsűrizendőket olvastam:

Dániel András: Merre jártok, kuflik? (könyvtári)

Kiss Judit Ágnes: Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg (könyvtári)

Kertész Erzsi: Ludmilla újabb esetei (könyvtári)

Szabó Borbála: Kisvasút a pincében (könyvtári)

Vadadi Adrienn: Öten a Kőhegyen (könyvtári)

Dániel András: Nincs itt semmi látnivaló! (könyvtári)

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott (könyvtári)

Ezen a ponton tettem egy kis kitérőt, elolvastam a könyvklubos könyvet:

Frei Tamás: Bábel (kölcsön)

Majd folytattam újra a zsűris könyvekkel:

Rojik Tamás: Szárazság (könyvtári)

Lipták Ildikó: Csak neked akartunk jót (könyvtári)

Mészöly Ágnes: A királyné violája (könyvtári)

Aztán jött egy könyv, ami már nagyon régóta pislogott rám a könyvespolcról, de mivel nem vagyok nagy újraolvasós, és mindig annyira el voltam havazva, eddig ellenálltam. Most viszont úgy éreztem, kell nekem ez a történet, hogy kicsit helyre jöjjek a rossz lelkiállapotomból, és nem is csalódtam, üdítő élmény volt ismét:

Audrey Niffenegger: A Highgate-temető ikrei (saját)

A hónap végén még gyorsan lenyomtam az utolsó nálam lévő könyvtári könyvet:

Wéber Anikó: Az ellenállók vezére (könyvtári)

Szintén hangulatom javítására olvastam az egyik újonnan beszerzett kötetet is:

Nagy Henriett: Lehetnénk-e boldogabbak? (saját)

Az őszi polcról több kötet már nem került sorra, sem a várólistásról, de azzal nagyon elégedett vagyok, hogy végeztem a könyvtáriakkal, úgyhogy összességében olvasásilag jó kis hónap volt ez a november.

Kicsit megkéstem ezzel a listával, hiszen a gyermekkönyvekről már a tízes lista kihirdetésekor írtam, az ifjúságiak között viszont még volt egy-kettő, amit e akartam olvasni ahhoz, hogy meghozzam a végső döntésemet.

Itt kicsit többet találtam jónak a tízes listáról, mint a gyermekkönyveknél, így innen hat könyvet említenék meg:

kiraly.jpgNehéz eldönteni, melyik könyv volt számomra a legjobb, hiszen több is szuper élmény volt, de ha nagyon osztok-szorzok, akkor Király Anikó könyvét kell választanom, hiszen ez volt témájában is a leginkább nekem való történet, és a megvalósítás is csont nélküli. Humoros, életszerű, friss történet, úgy szólít meg, hogy közben nem idegenít el könnyfakasztással. Tartottam tőle, mert volt már ebben a sorozatban olyan kötet, amit rettenetesen untam, silánynak éreztem az egész elgondolást, azt gondoltam, hogy csak el akarják adni ezzel az ellenpontok ötlettel a nem annyira jó köteteket is. De ez igazi mestermunka, rendkívül hiteles volt nekem a fiú-lány szemszög, nagyon szeretni valók voltak a főszereplők, és a mellékszereplők is zseniálisan tették a dolgukat. A szerző más könyveit is keresni fogom, mert úgy látom, nagyon nekem való stílusban ír.

csoti.jpg

Másodiknak Csóti Lili regényét választottam, ez is lehengerlő élmény volt. Zseniális, világszínvonalú munka a maga műfajában. Olvasmányos, hangulatos, nyelvileg igényes, emlékezetes szereplőkkel, fantáziadús részletekkel, humorral. És mindez egy fiatal lány tollából. Le a kalappal! A Hetedvérig közben nagy fölénnyel meg is nyerte a közönségszavazást, szerintem megérdemelten.

 

emberek.jpgHarmadik helyre tenném Mészöly Ágnes és Molnár T. Eszter közös kötetét. Őket már ismertem, szeretem is a könyveiket, és most sem okoztak csalódást. A legnagyobb dicséret tőlem szerintem, hogy végig az volt az érzésem, mintha Csodaidőket olvasnék, olyan volt az egész hangulata, világa. Persze teljesen más sztori, más helyszín, idő, de mégis az az érzés. És ez nekem sokat jelentett, jó volt ismét ilyen hangulatba kerülni. Egyszóval disztópia a javából, sok érzelemmel, jó üzenetekkel, megnyugtató lezárással. Ráadásul Hintafának is ez volt az egyik kedvence, úgyhogy már csak az ő emlékére is megérdemli a dobogós helyet.

 

weber.jpg

Wéber Anikó könyve is nagyon hangulatos, igazi vakációs regény izgalmakkal, kalandokkal, nyári színekkel, illatokkal. Tökéletes a helyszín, imádtam a régi házakat, az összetartó közösséget, az igazi láblógatós, forró napok leírásait. Bár a nagy fordulatra idejekorán rájöttem, de azért egy titok nekem is maradt a végére, úgyhogy végig feszülten olvastam, mint egy jó krimit.

 

 

fiala.jpgA következő szintén egy nyári kalandregény, vicces, izgalmas, igazi vakációs olvasmány. Fiala Borcsa előző gyerekregénye se volt rossz, de ott még nem kapott el annyira a gépszíj, mint ennél. Ez valami frenetikus volt! A Balaton pedig nekem mindig kedves helyszín, és a szerző példás helyismerettel, és nagy szeretettel mutatta be a Káli-medence helyszíneit, de úgy, hogy ez cseppet sem volt erőltetett, vagy tankönyvszerű.

 

 

nyanya.jpg

És a top10-ből még mindenképpen meg kell említenem Ecsédi Orsolya könyvét, hiszen nagyon jól olvasható, pörgős, vicces, és remek az üzenete. Nagyon jó ez a sorozat, nem csoda, hogy mindkét kötete bekerült a legjobb tíz közé. Ezúttal ráadásul egy nagyon fontos és aktuális témát dolgozott fel a szerző, mégpedig a számítógépes játékok világába kalauzol bennünket. Ezt a kötetet inkább a kiskamaszoknak ajánlom, mint az előző két regényt is.

 

 

Még két kötet volt, ami lemaradt a tízes listáról, nekem viszont tetszett, így nálam ez most csak egy nyolcas lista.

idofutar_1.jpg

Az Időfutárnak még egy kötete sem került be a top10-be, nem is értem, miért, hiszen ez a sorozat szerintem zseniális, nekem abszolút favoritom. Ez a rész is izgalmas, vicces, szenvedélyes és ötletes volt, tele történelmi, kulturális érdekességekkel, nagy csavarokkal. Bár a Moly szerint a sorozat már lezárult, azért jó lenne, ha sose lenne vége!

 

 

berg.jpg

Mivel a Ruminiért nem vagyok annyira oda, meglepett, hogy mennyire tetszett viszont Berg Juditnak ez a kötete. Igazi jó ifjúsági regény volt izgalmakkal, humorral és nem utolsó sorban érdekes történelmi adalékokkal. Volt benne rejtély, krimi, akció, kamaszok mindennapjai, kis romantika, mindez jó stílusban, olvasmányosan megírva. Engem végig lekötött, jól szórakoztam.

 

 

campaigns_21301.jpg

Végre újra sikerült a várólista csökkentésének projektje, köszönhető ez annak, hogy idén először felfogtam, hogy muszáj hosszabb listával indulnom, mert bármennyire is vagányság a tizenkettes lista teljesítése, igen könnyen hiba csúszhat a számításba, és  így bukik a mutatvány. Ezért idén 23 kötet szerepelt a polcomon. (Mondjuk azt nem értem, hogy miért nem a megengedett 24, de ez már örökre rejtély marad.) Ebből 13 könyv könyvtári, a polc elején levő 9, illetve az Agatha Raisin kötetek, meg a végén a Szabó Magda, a maradék 10 kötet saját tulajdonú.

Mivel tényleg nagyon szerettem volna, hogy sikerüljön idén teljesíteni ezt a kihívást, januárban rögtön a könnyebbik végén fogtam meg a dolgot, és ezzel kezdtem:

M.C. Beaton: Agatha Raisin és a gyilkos lekvár

Aztán elvesztettem a fonalat és elkeveredtem mindenféle más könyvek felé, de a tavaszi polcomon már tudatosan beterveztem 5 könyvet a várólista csökkentés nevében. Április végén került sor először ezekre, először ezt olvastam:

Ursula Curtiss: A meghajszolt tanú

Aztán rögtön utána jött ez:

Mariana Leky: Liebesperlen

Majd ez:

Mariana Leky: Erste Hilfe

Május végén folytattam ezzel:

Dorothy L. Sayers: Kilenc ütés egy ember

Végül jött ez:

Mariana Leky: Bis der Arzt kommt

A nyár más olvasmányokkal telt, ősszel vettem fel újra a fonalat ezzel a regénnyel:

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

Aztán jött ez:

Jonathan Lethem: Árva Brooklyn

Októberben belehúztam három krimivel:

Rita Falk: Télikrumpligombóc

M.C. Beaton: Agatha Raisin és a páratlan vőlegény

M.C. Beaton: Agatha Raisin és a hivatalnok hullája

A végén pedig ez zárta a sort:

Bródy Lili: A felesége tartja el

Így már november elején készen voltam, ami nagyon jó eredmény a sok éves kihagyás után. Egy-két könyvet még lehet, hogy elolvasok a polcról, főleg Bródy Liliben gondolkodom, az olyan kis bekuckózósnak tűnik most. A jövő évet is 24 kötetesre tervezem. Az új polcra már felpakoltam 28 könyvet, úgyhogy ezt majd még szelektálnom kell, de egyelőre úgy tűnik, hogy a ideivel ellentétben csak könyvtári kötetek fognak rajta helyet kapni.

meseanyu 2020.11.03. 18:35

Októberi zárás

img_e4393_1_2.JPG

Beszerzések (6):

A könyvhegyek még mindig ott vannak a hálóban, de elengedtem most ezt a témát, és megrendeltem azt, ami fölött már múlt hónapban is megremegett a kezem:

Tom Sharpe: Kisvárosi gyilkosságok

És ha már ott voltam, gyorsan hozzácsaptam ezt a kis karácsonyi mesés könyvet:

Bakó Ágnes: Széllel bélelt karácsony

 Következő rendelésem alapja a Dúró Dóra által "propagált" kötet lett:

Nagy Boldizsár (szerk.): Meseország mindenkié

De azért itt is becsusszant mellé még három másik kötet:

Jonas Jonasson: Édes a Bosszú Részvénytársaság

Liane Moriarty: Kilenc idegen

Thury Zsuzsa: Szökés karácsonykor

Olvasások (15):

A hónapot megint zsűrizendő gyerekkönyvekkel kezdtem, ötöt olvastam el gyors egymásutánban:

Wéber Anikó: Marci az állatkertben (könyvtár)

Nagyálmos Ildikó: Papírtáj (könyvtár)

Szentendrei Judit: Mézes cukrászda (könyvtár)

Lackfi János: Életem könyve (könyvtár)

Löffler Zsuzsanna: Az elvarázsolt testvérek és az utolsó boszorkány (könytár)

Aztán jött egy könyv, aminek nem olvastam el rendesen a fülszövegét, de még így is egész jó volt:

Ismét két gyerekkönyvvel folytattam, egyet a zsűrizéshez, egyet meg saját örömömre:
Ez a könyv már régóta a látóteremben volt, és most végre sorra került:
Ezt is régóta terveztem már, de sajnos nem volt valami nagy élmény:
Úgyhogy a csalódás után két Agatha Raisinnel vigasztaltam magam:
Jöttek újra a mesekönyvek, egy nekem. egy a zsűrinek:
Aztán Bródy Lilivel zártam a hónapot:
A legfontosabb, és a legnagyobb öröm, hogy ezzel az utolsó könyvvel sikerült végre három elbukott év után újra megcsinálni a várólista-csökkentős kihívást. Mondjuk az sokat segített, hogy idén először nem csak 12 hanem 24 könyvvel indultam, így azért lényegesen könnyebb, de azért büszke vagyok így is magamra.
Az őszi polccal is nagyon jól haladtam: ebben a hónapban öt könyvet olvastam onnan. Sajnos az e havi félbehagyottam is onnan való. Erre hónapok óta nem volt példa, hogy nem olvasok végig egy könyvet, de most elvesztettem a türelmemet:

img_e4367_1.JPG

Beszerzések (0):

Nem mondom, hogy nem volt egy-két könyv a libris kosaramban ebben a hónapban, főleg olyan antikvár tételek fölött remegett meg a kezem, amik nagyon érdekelnek, de nincsenek meg a könyvtárban, mint például Tom Sharpe Kisvárosi gyilkosságok című regénye, de aztán korlátoztam magam, mert iszonyat hegyek kezdenek állni a hálóban az olvasatlanokból, és ez eléggé frusztrál.

Olvasások (8):

A hónapot egy zsűrizendő olvasmánnyal kezdtem, Kertész Erzsi Göröngyös úti iskola című sorozatának legújabb kötetével. Aztán az őszi polcról a Nápolyi regények utolsó részével folytattam. Sarah Gibb Csipkerózsikáját a Balatonon láttam meg az unokahúgom könyvei között, és mivel szeretem nagyon a szerzőt, gyorsan el is olvastam. Még hiányzott egy könyv a Merítés-díj ifjúsági toplistájáról, becsületből el is olvastam, de nem mondhatnám, hogy nagyon bejött. A következő két kötetet szisztematikusan ismét az  őszi polcról választottam két: a Merre jársz, Bojangles? volt ebben a hónapban a legemlékezetesebb olvasmányom, és nem sokkal maradt el mögötte az Árva Brooklyn sem. Ez a két könyv várólista-csökkkentős  is volt, úgyhogy végre azon a téren is haladtam valamit. Szeptemberben három könyvet olvastam az őszi polcról, és már itt vár a könyvtárból pár másik, úgyhogy nagyon tudatosnak érzem most magam. :-) A hónap végén (keretes szerkezet!) ismét zsűrizendőket olvastam, egyet a gyerek és egyet az ifjúsági kategóriából.

img_e4345_1.JPG

Már megint rettenetesen rövid volt a nyár, háromszor ennyit is el tudnék viselni ebből az időszakból, vagy még jobb lenne, ha örökké tartana. Amíg azonban nincs lehetőségem valami meleg vidékre költözni, addig ezt kell szeretni, és csak abban tudok reménykedni, hogy hosszú, meleg, napsütéses őszünk lesz, tele jó olvasmányokkal.

De mielőtt megmutatnám, hogy mit terveztem a következő három hónapra, nézzük mit sikerült teljesíteni a tervekből nyáron:

Amikor a nyári polcot csináltam, még zárva volt a könyvtár, és nem is volt hír róla, hogy mikor nyit ki, úgyhogy csak saját, már otthon meglévő köteteket válogattam rá. A végén persze aztán kinyitott a könyvtár, és rég nem tapasztalt bőségben hozhattam haza mindenféle könyveket.. A hörcsög üzemmód pláne azért kapcsolt most magasabb fokozatra, mert folyamatosan azt éreztem, hogy addig kell megszerezni mindent, ami kell, amíg újra be nem zár a bazár. Így, hogy ilyen nehezített pályán mozogtam, pláne eredménynek érzem, hogy végül a tíz betervezett könyvből hetet sikerült elolvasni.  Nagyon jól indult a június (ekkor még zárva volt a könyvtár), szépen haladtam a polccal, elsőnek a Klikket, aztán A Köd Hercegét (sajnos szomorú apropóból), majd Michelle Obama könyvét kerítettem sorra. Ezen a ponton nyitott ki a könyvtár. Éltem a lehetőséggel, és olvastam gyors egymásutánban pár zsűrizni való gyerek- és ifjúsági könyvet. Közben persze azért olyan is volt, hogy random levettem a otthoni polcról egy csíkosat, szóval nem akarom csak a könyvtárra fogni azt, hogy nem tudtam magam tartani a tervhez. Július elején aztán újra sorra került egy kötet a nyárra tervezettek közül, egy ismeretterjesztő Daniel Gilberttől. Közben persze folytatódott a könyvtárba járás is, jöttek a gyerekkönyvek sorban.  Még szintén júliusban azonban jött a következő akadály tervem beteljesítésében, szomszédasszonyom ajánlására ugyanis elkezdtem Elena Ferrante Nápolyi regények sorozatát, és el is olvastam a nyáron az első három kötetet. Érdekelt egyébként eddig is ez a sorozat, de valahogy mindig halogattam. Közben befutottak a könyvtárba a még a karantén előtt előjegyzett könyvek is: A Kis tüzek mindenütt és az Örökölt sors olvasásával sikerült legalább végre a tavaszi polcot teljesen kipipálni. Volt két könyvklubos könyv is nyáron: Nicola Moriarty könnyed thrillere, és az új Backman. Augusztusban aztán sikerült egy kicsit javítanom a statisztikán, sorra kerítettem még három könyvet a nyári polcról:Julie Buxbaum, Katarina Bivald és Mark Greenside könyvét. Várólista-csökkentősből viszont sajnos egyetlen egyet sem tudtam kézbe venni egész nyáron. Bár sok jó könyvet olvastam a kedvenc évszakomban, ha egyet  kellene választani közülük, ami a legjobban tetszett, akkor az egyértelműen Celeste Ng regénye, a Kis tüzek mindenütt lenne.

Ősszel remélem sikerül haladnom a várólista-csökkentős könyvekkel, nem kevesebb, mint hét ilyen kötetet terveztem be. Ezeket a polc elejére tettem, és igyekszem majd őket minél előbb ki is kölcsönözni. Befejezem Elena Ferrante sorozatát, aztán pedig jön két kötet, amelyeket a testi-lelki jóllétem miatt választottam. Végül pedig átküzdöm magam Fleishman doki kalandjain, amit úgy kaptam kölcsön a barátnőmtől, hogy szerinte szörnyű, viszont engem meg nagyon érdekel, és nem is egy mindenben az ízlésünk, úgyhogy remélem, tetszeni fog. Tudatosan elsősorban könyvtári könyveket terveztem be, próbálom majd pörgetni a zsűrizős köteteket is, nehogy aztán a rossz idő megjelenésével  újra fellángoljon a vírus, és a korlátozó intézkedések hatására ismét a házi könyvtárra meg a rendelésekre legyek utalva.

meseanyu 2020.09.02. 12:20

Augusztusi zárás

img_e4338_1.JPG

Beszerzések (3):

Tibor Backman legújabb könyvét választotta a könyvklubra, amit aztán meg is vettünk, és el is olvastunk mind a ketten a nyaralás alatt. Ha pedig már rendeltem, akkor bedobtam még gyorsan a kosárba Szécsi Noémi A baba memoárja című kötetének egy antikvár példányát, mert már azóta fájt rá a fogam, hogy olvastam A kismama naplóját. (Ami mellesleg már hat éve volt, de most jutott ismét eszembe, mert hallgattam egy interjút Szécsivel az életmegmindenen.) Aztán megjött még a Nők Lapja előfizetésemhez választott ajándékkönyv is, a Bolyai, amire igen kíváncsi vagyok, hiszen több más elismerés mellett Merítés-díjra is jelölték.

Olvasások (12):

A hónapot Julie Buxbaum könyvével kezdtem, ami rajta volt a nyári polcon, és egyébként is nagyon kíváncsi voltam rá, hiszen az egyik kedvenc szerzőmről van szó. Utána beszabadultam a könyvtárba, ahonnan elhoztam egy-két egész jó gyerekzsűris könyvet, és végre megjött Orvos-Tóth Noémi várva várt kötete is. Elena Ferrante sorozatának harmadik részével folytattam, majd jött a nyaralás, amikor is sikerült elolvasni azt a három könyvet, amit terveztem. A hónap végén még elolvastam két könyvet az ifjúsági zsűrire, és még gyorsan egyet a nyári polcról is. A várólista-csökkentős polcról sajnos ismét nem olvastam semmit, viszont elég jó könyveket sikerült kiválasztanom, úgyhogy a minőséggel nem vagyok elégedetlen.

meseanyu 2020.08.12. 17:25

Nyaralásra fel!

img_e4334_1.JPG

Bár voltam már idén nyáron majdnem egy hetet a Tisza-tónál, és többször pár napot a Balatonnál, mégis úgy érzem, hogy a következő egy hét lesz az igazi nyaralásom. Bár a Strand-fesztivál idén elmarad, nekem most már évek óta a tengerparti pihenés mellett (amiről idén sajnos szintén le kellett mondanunk), ez az augusztus végi egy hét az igazi pihenés, amikor olvasni is sokat tudok. Három könyvet viszek magammal Balatonföldvárra:

1. Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

Ez a könyv nagyon izgatott már, hiszen Backman az egyik kedvencem, és írtam is még júniusban, hogy szívesen olvasnám a nyaralás alatt. Azért valószínűleg nem vettem volna meg, de tőlem teljesen függetlenül, a férjem ezt választotta a következő könyvklubos könyvnek.

2. Király Anikó: Semmi pánik

Király Anikó rögtön belopta magát a szívembe a tavalyi zsűrizendő könyvével, úgyhogy nagy örömmel vettem le a könyvtárban az újdonságok polcról ezt a kötetét, amely idén szál ringbe a Merítés-díj ifjúsági szekciójában. Bár az írónő harmadik könyve, a Strand, papucs, szerelem lehet, hogy témájában jobban passzolt volna a nyaraláshoz, de az majd marad későbbre.

3. Katarina Bivald: Garantált hepiend

Ez a könyv meg a nyári polcomon volt, amivel eléggé el vagyok most maradva, úgyhogy úgy gondoltam, muszáj lenne onnan is egyet választani, és ez volt az a könyv, amire most kedvem szottyant közülük. Szerintem az a fajta kellemes, szórakoztató történet, amilyeneket szívesen olvasok nyaralás alatt.

Hoztam még ezeken kívül két másik kötetet is nektek, amelyek viszonylag új megjelenések, és szerintem szintén meglehetősen alkalmasak arra, hogy elvigyétek magatokkal a nyaralásra. Úgyhogy ha rátok is vár még egy kis pihenés, akkor hajrá, válasszatok valami jó könyvet, és élvezzétek a nyár utolsó heteit! Jó olvasást!

 

covers_620003.jpgMaddie Dawson könyve annyira cukinak tűnik, hogy bár rengeteg jó könyv vár rám itthon, a hörcsög énem azonnal rohanna megvenni. A könyv főhőse viharos rövidségű házassága után nem ér rá szomorkodni, mert megörököl egy brooklyni lakást, amelynek előző lakója egy párokat összeboronáló idős hölgy volt, akitől nem csak az ingatlant, hanem a befejezetlen szerelmi projekteket is megkapta. A különc szereplőket felvonultató, csipetnyi varázslatot is tartalmazó történet így elsőre telitalálatnak tűnik a könnyed romantikára vágyók számára.

 

covers_597209.jpg

Cathy Kelly főhőse egy 30, egy 40 és egy 50 éves nő. Hogy hármuk élete hogyan fonódik majd egybe, és hogy miért fog az a bizonyos év mindent megváltoztatni az életükben, a fülszövegből nem derül ki, de pont ez az izgalmas benne, ez is olyan könyv, ami a csodálatos borítója mellett a történetével is vonz. Szintén romantikus, nyaralásra való belefeledkezősnek tűnik. Még nem olvastam semmit a szerzőtől és a többi könyve valahogy nekem már a csöpögős kategóriának tűnik, de azért valószínű teszek majd vele egy próbát.

meseanyu 2020.08.02. 15:17

Júliusi zárás

img_e4316_1.JPG

Beszerzések (1):

Kedves barátaink, akik egyébként nem nézték a Jóbarátokat, és mindig azzal szoktam őket húzni, hogy hogyan lehetünk így barátok, leptek meg ezzel a könyvvel, ami természetesen a sorozat iránti rajongásom miatt eléggé várólistás volt.

Olvasások (13):

A hónapot a gyerekkönyves zsűris könyvekkel kezdtem, és el is olvastam belőlük összesen hetet a forró júliusi napok során. Aztán pont a nagy meleg, és a nyári hangulat miatt szottyant kedvem erre a könyvre is, ami nem volt rajta semmilyen listámon. Még tavaly hoztam el a földvári könyvmegállóból, és teljesen el is feledkeztem róla. Mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, valószínűleg megy is vissza oda. Ezután egy kellemes pszichológiai témájú kötetet olvastam, ami rajta volt a nyári polcon. Elena Ferrante Nápolyi regények című sorozata már régóta izgatta a fantáziámat, de valahogy kicsit féltem is tőle. Most viszont az egyik kedves szomszédasszonyom nyomta a kezembe, úgyhogy nem tudtam elfutni előle. De nem is baj, mert már az első rész is jó volt, aztán gyorsan olvastam a másodikat, ami meg még jobban tetszett. Az aktuális könyvklubos könyvünk könnyű kis strandolvasmány volt, és aztán a hónap végén jött még egy óriási durranás, Celeste Ng könyve zseniális regénye, muszáj lesz még olvasnom tőle. Ez egyébként még a tavaszi polcomon volt rajta, csak a könyvtár bezárása miatt nem tudtam hozzájutni. Így a tavaszi polcról már csak egy könyvet nem olvastam el, Orvos-Tóth Noémi kötetét, ami valahogy nem akar visszaérkezni a könyvtárba. A nyári polcról eddig négy kötetet olvastam, nem valószínű, hogy menni fog az összes augusztus végéig, de kettőt még biztosan elolvasok közülük. A várólista-csökkentéssel nem jutottam előrébb ebben a hónapban, augusztusban talán majd sikerül ott is kicsit haladni.

meseanyu 2020.07.22. 17:07

Újdonságokról

blog1.jpg

Nagyon érdekes az alapötlete Bella Ellis sorozatának, a szerző ugyanis nem másokat, mint az általam is nagyon csodált Brontë nővéreket teszi meg bűnügyi történetei nyomozóivá. Persze volt már ilyen a világtörténelemben, elég csak Stephanie Barron regényeire gondolni, ahol másik nagy kedvencem Jane Austen eredt a rejtélyek nyomába. Annak a sorozatnak a második részéig jutottam, ott derült ki számomra, hogy nem nekem való, remélem nem járok ugyanígy ezzel a csodás borítójú könyvvel, mert úgy szeretném szeretni.

blog2_3.jpg

Veronica Henrytől eddig két regényt olvastam, és ez elég volt ahhoz, hogy bevonuljon azon szerzők közé, akiket szívesen olvasok a könnyedebb kategóriában. (Itt írtam róla egy kicsit bővebben.) Az írónő új könyve agusztus elejére várható, aki kicsit később megy nyaralni, az mindenképpen vegye szerintem fontolóra, hogy ezt a kötetet viszi magával, mert Henry stílusából és a fülszövegből kiindulva ismét egy kitűnő, nagyon szép környezetben játszódó, izgalmas, romantikus történetre számíthatunk.

blog3.jpg

A következő könyvben is van romantika meg izgalom, de a kicsit furább fajtából.  A molyos adatbázis szerint holnap jelenik meg, úgyhogy aki szereti a fekete komédiákat, vagy Izlandot, vagy az ötvenes éveket, annak már elvileg csak egyet kell aludnia ahhoz, hogy beszerezhesse. A borítója is rendkívül jópofa, film is készült belőle, így én azt prognosztizálom, hogy az év egyik kultkönyvével állunk szemben, ha tényleg olyan remek, mint a jelek mutatják.

 

blog1_1.jpg

És még egyet lépve a skálán a fekete humor felé, egy magyar szerző, kedves molyos ismerős regényét ajánlom a figyelmetekbe, amely szeptember közepére várható. A kitalált világban játszódó szatíra reflektál őrült jelenünk történéseire, ezáltal görbe tükröt tartva elénk, és én az ilyesmit szeretem, pláne ha a szerzőnek hasonlít az életfelfogása az enyémhez. Keményebb könyvnek tűnik, mint az előzőek, de mégis nagyon vonz, érdekel, tudva, hogy nekem azért bejön az ilyesmi, elég csak Tom Sharpe-ra gondolni.

Német szakon végeztem, úgyhogy meglehetősen jól bírom a nyelvet, és élvezem is a németül olvasást, ha olyan olvasmány kerül a kezembe, ami nagyon érdekel. Sajnos az a baj, hogy ritkán találok olyat, ami annyira felkelti az érdeklődésemet, hogy rögtön akarom olvasni, angolul sokkal több ilyen van, csak angolul meg sajnos nem tudok annyira jól. :-) Néha azonban akadnak ellenállhatatlan kincsek német nyelvterületen is, és az is lehet, hogy csak az én hibám, hogy olyan ritkán találok rájuk. Mindenesetre Mariana Leky egyetlen magyarul megjelent könyve annyira tetszett tavaly májusban, hogy muszáj volt egy ültő helyemben megrendelni az összes németül fellelhető könyvét.

leky1.jpgA magyarul kiadott regénye eddig az utolsó előtti könyve a szerzőnőnek, 2017-es német megjelenése után hiphop le is fordították magyarra, és habár óriási siker nem lett, nem adták kézről kézre az olvasók, de a Molyon szinte egytől egyik szuperlatívuszokban írnak róla a népek. Egyedi hangulatú, lírai könyv, az a kellemesen bekuckózós fajta, amelynek olyan jólesik elmerülni a világában. Nagyon mély és fontos témákat tálal játszi könnyedséggel, furcsa szereplőkkel, világtól elzárt nagyon szerethető helyszínnel. Amikor olvastam, arra gondoltam, hogy ha ez egy angolszász író tollából született volna meg, valószínű sokkal nagyobb, zajosabb sikere lett volna, de talán nem is baj, hogy ez elmaradt. Így valahogy úgy érzem, mintha valami régen elfeledett, kevesek által észrevett ritkaságra bukkantam volna, és ez jó érzés.

leky2.jpgAz írónőnek három regénye jelent meg eddig, én a 2010-es Herrenaustatterinnel folytattam. Leky nem okozott csalódást ezzel sem, ez is egy szép, érzékeny könyv, szerelemről, halálról, gyászról, újrakezdésről. Olyan sokféle jól megrajzolt figura, annyi különböző meglepő és mulatságos, vagy éppen szívszorító szituáció, mindez gördülékeny stílusban, németül is jól olvashatóan.  Ami külön tetszik, hogy a Dumont nagyon klassz, a történetekhez illő érdekes és egységes borítókkal adta ki a regényeket, és örülök, hogy ezt a magyar kiadó, a Tericum is átvette a magyarul kiadott regénye esetében. 

leky3.jpgA Liebesperlen című novellaválogatás volt Leky elsőként megjelent könyve. Ez a kötet azért is nagyon érdekes, mert már megvan benne minden, ami később a írőnőt jellemzi, nemcsak a stílus terén, hanem egyes motívumok, szereplők, egy-egy félmondat, ami olyan ismerős annak, aki olvasott már tőle. Ez számomra azt jelenti, hogy van benne valami utánozhatatlanul egyedi, rögtön felismerhető, és én szeretem az ennyire behatárolható, összetéveszthetetlen szerzőket. Ráadásul van benne sokszor valami igazán németes is, ami annak, aki szereti és ismeri ezt a kultúrát, otthonossá teszi a történeteket. Leky bő egy évvel idősebb, mint én, és mivel gyerek- és ifjúkoromban sokat voltam Németországban, ismerősek a helyszínek, a tárgyak, a figurák, ami nekem különösen vonzóvá teszi az ő írásait.

leky4.jpgA harmadik regénye (Az én olvasási sorrendemben, eredeti megjelenést tekintve az első.) is olyan különös, álomszerű, mint Leky egész prózája, kicsit fura, kicsit melankolikus, de nagyon szerethető. Tele hangulatokkal, szereplőkkel, szituációkkal, amik még sokáig velem maradnak, eszembe jutnak. Rendkívül kellemes olvasmány volt, de a végével nem voltam megelégedve. Persze ez egy olyan befejezés, amit lehet, hogy valaki meg pont imádni fog, ezt már megtanultam sokévi molyolás után. A borítója pedig ennek a legszebb szerintem az összes közül.

 

leky5.jpgAz a könyve, amit utolsónak olvastam, meg egyébként is ez jelent meg legkésőbb, 2018-ban, nagy mértékben eltér a többitől, itt Leky a vicces oldalát mutatja elsősorban. Fergeteges humorral mesél az egészségügyben tapasztalható tipikus helyzetekről, bemutatja a betegek, orvosok gondolatait, viselkedését, a vizsgálatok menetét, vagy éppen a várószobák kialakítását.  Habár tudjuk, hogy a magyar és a német egészségügy helyzete fényévekre van egymástól, azért úgy látszik, sok minden hasonló, alapvetően emberi, ezért ez a rövid kis könyv a magyar olvasó számára is kellemes olvasmány, igazi kikapcsolódás.

Összességében tehát azt gondolom, érdemes lenni Mariana Leky többi könyvét is kiadni magyarul, talán egy kicsit nagyobb marketinggel egy egész népszerű szerzőt lehetne belőle csinálni. Én mindenesetre beleszerettem, és még az sem kizárt, hogy önszorgalomból lefordítom valamelyik könyvét.

meseanyu 2020.07.02. 17:54

Júniusi zárás

img_e4290_1.JPG

Beszerzések (2):

Igazából csak egy, mert E. Lockhart Ruby Oliver sorozatának negyedik része már január végén megjött a bookdeporitorytól, de nem akartam felrakni a polcra, mert hülyén nézett volna ki az előtte levő rész nélkül. Egyszerre rendeltem a kettőt, de a harmadik részt Ausztráliából küldték, ahol közben kitörtek az erdőtüzek, és gondolom ezért nem küldték a könyvet. Én már keresztet is vetettem rá, hogy biztos elégett szegény, vagy ilyesmi, de aztán a karantén első napjaiban bedobott a postás egy értesítőt, hogy jött nekem valami csomag. Felhívtam a postát, hogy most azért nem mennék be érte, hiszen az orrom se dugom ki a házból, de azért nyugtassanak meg, hogy nem küldik vissza. Mondták, hogy most semmit nem küldenek vissza, de pláne nem Ausztráliába. Na, ekkor már tudtam, hogy az én kis könyvecském vár rám, és a lazítások első napjaiban el is mentem érte. Szerintem egyébként ez mindent összevéve rekord, hogy egy január elején megrendelt könyvet júniusban foghatok a kezembe, de szerencse, hogy megjött, és jó a sztori vége.

Olvasások (8):

A hó elején gyorsan befejeztem az utolsó olvasatlan könyvemet Mariana Lekytől, hiszen a könyvtári könyveken kívül (amikhez ugye a karantén miatt nem tudtam hozzájutni), már csak ez maradt a tavaszi polcról. Aztán folytattam a nyári polccal, kezdve Tamara Ireland Stone könyvével, mert valami kis könnyedet akartam. Aztán jött a fekete hét azzal a sok halálesettel, és elkezdtem Zafón ifjúsági regényét, hogy ezzel emlékezzem az egyik kedvenc írómra. Utána jött Michelle Obama életrajza, mert azt kölcsönbe kaptuk, és már nyomasztott, hogy vissza kellene adni. Közben aztán kinyitott a könyvtár is, így el tudtam olvasni egy a 2019-es top10 listájára felkerült csudaklassz regényt, illetve nekiálltam a 2020-as gyerekkönyvtermésnek is. Ez utóbbiakból hármat olvastam júniusban.

meseanyu 2020.06.18. 14:13

Újdonságokról

covers_613693.jpg

Új regény jön ősszel nagy kedvencemtől, Nick Hornbytól, méghozzá elég érdekes sztorival, egy idősebb nő, fiatalabb férfi kapcsolatáról. Bár nem kedvenceim a nagy korkülönbséges szerelmi sztorik, azért remélem, ez Hornbyhoz méltóan érzelmes és vicces lesz. Egy másik regénye, az Egy házasság helyzete pedig már meg is jelent, úgyhogy nagy bőség van most a Hornby-rajongóknak. Az is érdekel, de már láttam filmen, úgyhogy egy kicsit még várhat.

 

covers_613399.jpg

Aztán itt van egy másik szerző, akitől szinte mindent elolvasok: Fredrik Backman is új könyvvel jön június végén. Ez a sztori most különösen ütősnek ígérkezik, az alaphelyzet, hogy valaki túszul ejt nyolc embert egy lakásbemutatón, szilveszter előtt egy nappal. Szerintem ez is humoros és egyben szívhez szóló lesz, úgyhogy nagyon nekem való. Még nyaralásra is el tudnám képzelni, ezért lehet, hogy megszegem miatta a fogadalmam, hogy nyáron nem rendelek semmit.

 

 covers_596581.jpg És az ismertebb szerzők után jöjjön két új név. Mindkét kötet megjelent már, úgyhogy aki sürgősebben keres olvasnivalót, azoknak ezeket ajánlom. James Goluld-Bourn regényének főszereplője egyedül neveli fiát felesége halála után. Pénzgondokkal küszködve elvállal egy meglehetősen megalázó, ámde jól fizető állást, kabalaállatnak áll. Pandának öltözve egy véletlen folytán a fiához is közelebb kerül. Bár eddig nem zengenek róla ódákat a Molyon, azért én látok arra lehetőséget, hogy elbűvöljön.

 

covers_590850.jpgFleishman doktor (Haha, ez jó névválasztás, bár az igazi, a Miért éppen Alaszkából nem így írta, hanem sch-val, ahogy illik.) is egyedülálló apa, csak őt az elvált felesége hagyta magára a két gyerekkel. Erről a könyvről még nincs értékelés, úgyhogy boldog tudatlanságban írom azt, hogy szerintem ez is ugyanaz a kategória, mint az eddigiek: vicces, szellemes, ugyanakkor érdekes kérdéseket boncolgat, és remélhetőleg ezáltal egyszerre tesz jót a kedélyemnek, a lelkemnek és a szellememnek is. 

Reméljük, azért idén is többen eljutunk nyaralni, ha nem is Horvátországba, de legalább a Tisza-tóhoz (mint mi), és akkor bizony szükség lesz olyan olvasmányokra, amelyekbe úgy igazán bele tudunk merülni, hiszen nem nyaralás a nyaralás egy igazi könyvmoly számára olyan kellemes, hosszú délutánok nélkül, amikor fekszünk a fák alatt egy jó könyvvel. Most négy olyan szerzőt ajánlok ezekre az önfeledt órákra, akik nekem beváltak, könnyedek, de mégis igényesek, hangulatos, romantikus történeteikkel elbűvölik az embert.

covers_476911.jpg

Bár nem olyan régen egyik kedves barátnőmnek nem jött be Ruth Hogan egyik könyve, én mégis jó szívvel ajánlom az írónőt, sajnos magyarul még csak két könyve jelent meg. A harmadik könyvének nagyon várom a fordítását, de ha nem jelenik meg még az idén, akkor lehet, hogy angolul is nekivágok. Első könyve, Az elveszett tárgyak őrzője nagyon kellemes hangulatú, stílusú olvasmány volt, a könnyed, de mégis igényes, romantikus, de nem nyálas történetek kedvelőinek ajánlom. Meg azoknak, akik szeretik a szép házakban játszódó jeleneteket, ahol porcelánból isszák a teát és különleges rózsák nyílnak a kertben. Mindez egy csipetnyi misztikummal fűszerezve, szerethető szereplőkkel, humorral, igazi minőségi kikapcsolódás. A másodiknak, A piros cipellős Sally bölcsességének szerintem már a címe is elbűvölő. Ez a regény kicsit más volt, sötétebb, megrázóbb, de ugyanúgy tökéletes. A csodálatos hangulatok, leírások, a szereplők miatt az ember legszívesebben beköltözne a könyvbe. A történet egyedi, bár nekem nagy csavar nem volt benne, elég hamar sejtettem, hogy mire megy ki a játék, de ez nem vette el az élvezetet, az epilógusig nyitva maradt egy kicsit a történet, és ez izgalmat adott. Mindenesetre szakmányban tudnék olvasni ettől a nőtől, remélem ír még sokat.

covers_494912.jpg

Veronica Henry esetében is eléggé el vannak maradva a fordításokkal, de tőle már négy regény jelent meg magyarul, ebből én kettőt olvastam. Először az Álmaink otthona címűt, amely nagyon korrekt regény a maga nemében. A történetben nincs semmi extra vagy olyan igazán nagy újdonság, csak a megszokott játszmák, konfliktusok, de a nagyon kedves környezet, a szeretnivaló szereplők teszik igazán megkapóvá. A stílus is pont megfelelő, se nem gagyi, se nem túldíszített, kellemesen olvasmányos. Kitűnő könyv a nyaralásra, amikor az ember könnyed, de azért minőségi szórakozásra vágyik. A Könyvesbolti szerelmekkel folytattam, amely már-már cukormázas, de mégis tökéletes volt. A szerző itt is csodás hangulatokat, remek szereplőket teremtett, a sztori pedig nagyon szerethető. Több szálon fut a cselekmény, a kisváros lakóit a kedves kis könyvesbolt köti össze, úgyhogy ez is egy igazi könyvmolyoknak való olvasmány. A könyvek mellett pedig ott vannak az ételek, a házak, a kertek, a szerelmi bonyodalmak, csupa olyan dolog, amiről szívesen olvasok, Henry pedig roppant elegánsan és olvasmányosan ír róluk.

covers_508117.jpg

Harmadik és egyben utolsó jelöltem, Lucinda Riley, akinek szerencsére már sok könyvét lefordították magyarra, én ezek közül viszont még csak egyet olvastam, az Angyalfát. Kerestem valamit anyósomnak, amit én is szívesen olvasnék, és megakadt a szemem Lucinda Riley-n, mivel úgy gondoltam, talán hasonlít a stílusa Kate Mortonhoz, akinek a könyveit mindketten szeretjük. Riley egyszerűbben ír, mint Morton, de azért igényesen, a sztori is egy kicsit kiszámíthatóbb, de azért izgalmas, a kulisszák viszont, az angol vidéki ház, London, a múlt és a jelen váltakozása ugyanaz, és ugyanúgy szórakoztató. Anyósom még egy másik regényét, a Fény az ablak mögött címűt is megkapta tőlem, de én még nem kerítettem rá sort, szerintem nekem ez lesz az egyik nyaralós olvasmányom.

A Merítés-díj gyermekirodalmi szekciója meghozta döntését, megvan az idei tízes lista. Ezért most én is megírom nektek, hogy nekem mely könyvek tetszettek a tavalyi év terméséből a legjobban. Szokás szerint kicsit más volt a véleményem, mint a többségnek, így a végső listáról én négy könyvet hoztam, ezekről írok először, utána pedig az a hat kötet következik, amelyik lemaradt ugyan a listáról, nálam viszont a legjobbak között voltak.

covers_561422.jpgCzernák Eszter: Sárkányovi

Czernák Eszer tavaly hirtelen robbant be a gyermekkönypiacra, három könyve is megjelent 2019-ben. Én kettőt olvastam, tetszett nagyon A világ legjobb játszótere is, de a Sárkányovi volt az igazi favoritom.  Remek hangulatú, jó üzenetű ovis történetek ezek, amelyekben a varázslények ugyanolyan kisgyerekek, mint az embergyerekek, viszont a kulissza mégis jó csomó pluszt ad a történetekhez. Helyes, vicces, tanulságos mindegyik.

 

covers_564941.jpgRippl Renáta: Panka és a hattyúk tánca

Nagyon cuki könyv, helyes, értelmes történettel és gyönyörű illusztrációkkal. Sok minden történik, változatos témák jönnek fel: költözés, iskolakezdés, barátság, jelmezbál, kistestvér, balett. Mégsem zavaró kavalkád jön ki ebből a végén, hanem egy megnyugtató, otthonosságot sugalló, ismerős történet, amelynek sok mozzanatában magukra ismerhetnek a gyerekek, ugyanakkor van benne izgalom, konfliktus is. Külön tetszett amás bőrszínű kislány szerepeltetése.

 

covers_544236.jpgRévész Emese: Simi és a rendetlen betűk

A történet főszereplője egy nagyon szerethető, sokoldalú, érdeklődő és intelligens kisfiú, akinek azonban az iskolában meggyűlik a baja a betűkkel. A regény szépen bemutatja, hogy hogyan derül ki, hogy diszlexiás, milyen segítséget kap, és hogyan győzi le a bántásokat szülei, barátai és a tanító néni segítségével. Nagyon szép történet arról, hogy még ha mások is vagyunk, akkor is értékesek, és hogy mindenki jó valamiben, csak észre kell venni. Hiánypótló kötet, amely ezt a fontos témát jó stílusban, élvezetesen, helyes illusztrációkkal tálalja.

covers_550096.jpgMarék Veronika: Alfa bácsi titka

Kellemes hétköznapi történetek, amelyek az én generációmnak még nosztalgikusak is, hiszen ebben a korszakban nőttünk fel. Védett, ismerős környezet, egy letűnt kor krónikái, amelyek azért a mai gyerekeknek is érdekesek lehetnek, hiszen az ő életükben is lehetnek hasonló szituációk, még ha a kulisszák mások is.

 

 

covers_581313.jpgAcsai Roland: Tili és Tiló

Igazán hangulatos mese, klasszikus elemek keverednek benne modern dolgokkal. Szimpatikus szereplőink izgalmas kalandok során jutnak el a boldog végkifejletig, az intelligens humor pedig még szórakoztatóbbá teszi a kötetet. A képek nekem annyira nem tetszettek, meg a végén a dalok sem, de mégsem vontam le ezért, mert maga a mese nagyon bájos, szerethető.

 

covers_578680.jpgKertész Erzsi: Állati vállalat

Az első részt nem olvastam, de keresni fogom, mert ez marha jó volt. Vicces, ugyanakkor tele van egy csomó tanulságos, filozofikus meglátással, és ahogy leképezi jelenlegi társadalmunkat, szokásainkat, az valami szenzációs! A képek gyönyörűek, Antikát meg egyenesen imádtam.

 

 

covers_551224.jpgMajoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak

Jaj, de helyes kis mese volt ez! Pedig először féltem tőle, mert nem annyira szeretem az állatos sztorikat, de itt annyira szerethetők voltak a szereplők, annyira átélhető a sztori, hogy egészen elbűvölt. Vicces volt ès megható, igaz és varázslatos, szép volt a vége, hangulatosak a képek, nekem eddig a legjobb az idei mezőnyből.

 

 

covers_550095.jpgPaulik Mónu: Saci és Samu - Időtlen nyár

Kellemes nyári, falusi hangulatú, igazi vakációs könyv. Nagymama és nagypapa imádni valóak, nekem nagyon tetszett, hogy nem a hagyományos felállásban mentek a dolgok, hanem pl. nagypapa főzött és aggódott, hogy eleget esznek-e a gyerekek. A szülők tipikus elfoglalt mai emberek, de fejlődőképesek. A boltos bácsi is nagyon szimpatikus volt. A gyerekek meg a szokásosak, bár itt is megfigyelhető volt, hogy nem jöttek elő a tipikus lányos-fiús sztereotípiák, épp ellenkezőleg. A melegség témájának előkerülése is tetszett,  nagyon fontos erről beszélni szerintem már a gyerekekkel is.

covers_560039.jpgTamás Zsuzsa: Kicsi Mimi iskolás lesz

Ismét egy nagyon helyes kötet Mimiről és bűbájos környezetéről. Az első mesében a főhős elbúcsúzik az óvodától, a másodikban pedig megkezdődik az iskola. Aranyos, életszerű helyzetek, csodaszép illusztrációk jellemzik a könyvet, nagycsoportosoknak mindenképpen ajánlom.

 

 

covers_575203.jpgWinkler Róbert: Márton és Micike az építkezésen

Habár levezényeltem már egy építkezést, azért tudott újat mondani nekem is ez a könyv, érdekes, informatív volt. Úgyhogy akit érdekel ez a téma, annak szerintem élvezetes lesz, pláne hogy humor is van benne bőven. Ha a többi rész is ilyen, akkor azt gondolom, hogy hasznos, és hiánypótló ez a sorozat.

 

img_4275_1.JPG

Március negyedikén írtam a tavaszi terveimről, és milyen érdekes most visszaolvasni, hogy sejtelmem sem volt róla, hogy alig két hét múlva bezárnak a könyvtárak, és eltelik úgy a tavasz, hogy nem tudok hozzájutni az előjegyzésben levő könyveimhez. A tavaszi polcomon két ilyen könyv volt, Orvos-Tóth Noémi és Celeste Ng könyvét ezen okokból nem tudtam elolvasni. A többit viszont sikeresen lenyomtam, Mariana Leky egyik könyve maradt utolsónak, de annak is folyamatban van az olvasása. Úgyhogy e téren elégedett vagyok. Abban is igazam volt, amikor terveztem, hogy sok zsűrizendőt fogok olvasni, más kérdés, hogy valószínűleg, ha nyitva a könyvtár, még többet olvastam volna ezek közül. Viszont a könyvtár zárva tartása abban is változtatott az olvasási szokásaimon, hogy több könyvet vettem, és azok egy részét viszonylag hamar el is olvastam, így egy-két szomszédoktól kölcsönzött könyvön kívül nagyrészt saját példányokat olvastam. Volt sok ötcsillagos kötet, de olyan igazán nagy kedvenc nem született a tavasszal, talán az egyik legnagyobb élmény az egyik zsűrizendő volt, Csóti Lili regénye.

Nyárra főleg könnyedebb történeteket terveztem, illetve három non-fictiont. Michelle Obama könyve kölcsönkért, a többi saját példány. Nem tudom, kinyit-e a könyvtár, de ha nem, akkor sem nagyon tervezek a nyárra új beszerzést, tehát ha a tavaszi polccal végeztem, folytatom a többi itthon fellelhető könyvvel. Főleg a várólista-csökkentős csoportból tervezek válogatni, talán nekifogok végre Bródy Lili könyveinek.

meseanyu 2020.06.02. 18:32

Májusi zárás

img_4273_1.JPG

Beszerzések (5):

Hiányzott még egy-két olvasásom az ifjúsági zsűrihez, és mivel könyvtár még mindig nincs, megrendeltem őket. Így került a háztartásba Fiala Borcsa nyomozós könyve, az Időfutár színdarab és Csóti Lili remek fantasyja. Ha pedig már benne voltam a rendelésben, becsúszott a kosárba még Zafón új ifjúsági regénye is. Szülinapomra pedig megkaptam tesómtól Julie Buxbaum új könyvét.

Olvasások (19):

Két kölcsönkönyvvel kezdődött a hónap: szomszédasszonyomtól kaptam kölcsön F. Várkonyi Zsuzsa regényét, egy másiktól meg egy kellemes kis francia könyvet. A hónap többi része a zsűrizés hajrájában telt, rengeteg könyvet olvastam még az utolsó pillanatban. Hamarosan külön bejegyzésben számolok majd be róla, hogy a 2019-es termésből nekem melyik könyvek tetszettek a legjobban. Ahogy véget ért a zsűrizés, május utolsó napjaiban gyorsan még próbáltam teljesíteni a tavaszi terveket, így elolvastam Dorothy L. Sayers regényét.

 

meseanyu 2020.05.06. 20:52

Újdonságokról

borito.jpgLegnagyobb örömöm mostanában az újdonságok között Julie Buxbaum új regénye volt, amit hamarosan meg is kapok szülinapomra. (Végül ezt választottam az új Zafón helyett, de szerintem azért azt is meg fogom majd rendelni.) Az írónő nagy kedvencem, mindkét eddig magyarul megjelent kötete abszolút öt csillagos volt számomra. A cselekmény egy nyári táborban játszódik, van benne cuki szerelmi szál, de egyben nagyon komoly témát dolgoz fel, a szeptember 11-i terrortámadást. Azt hiszem, mindent összevetve, nem fog csalódást okozni.

 

borito_1.jpgTheodora Gossnak az első könyve fog megjelenni május végén magyarul, amely egy trilógia része. A szerző azért is érdekes lehet számunkra, mert Budapesten született, és gyermekként került Amerikába. 2002 óta ír, és könyveivel a műfaj számos díját elnyerte már. A viktoriánus korban játszódó regény főszereplője Mary Jekyll, Stevenson híres-hírhedt hősének lánya, és a történetben sok más irodalmi ismerős is feltűnik, például Sherlock Holmes. Kicsit krimi, kicsit misztikus, izgalmas és humoros, úgyhogy nagyon megvan benne a jó szórakozás ígérete.

 

borito_2.jpg

Anne Hart kötete csak szeptemberben várható, de szerintem minden Agatha Christie rajongó nagy izgalommal várja. A kanadai szerző Poirot portréját a róla szóló regények és novellák alapján rajzolta meg, és szerintem mindenki szívesen olvassa majd, aki kedveli a világirodalom egyik leghíresebb nyomozóját. Szerintem ez egy olyan alapmű lesz, ami az én polcomról biztos, hogy nem hiányozhat majd.

 

 

borito_3.jpgVégül pedig egy hamarosan megjelenő útikönyvet hoztam. Kathleen Becker kötete a 111 különleges hely sorozat részeként lát napvilágot, amelynek célja, hogy az ismert úti célokat egy kicsit különlegesebben, közhelyek nélkül mutassa be. Provence-ban már jártam, de szeretnék még visszamenni, úgyhogy nyitott vagyok a rejtett kincsekre, meglepetésekre, amelyekre ennek a könyvnek a segítségével bukkanhatunk.

 

meseanyu 2020.05.02. 08:31

Áprilisi zárás

img_4250_1.JPG

Beszerzések (6):

Ezúttal a HVG-től rendeltünk, mert Tibor akart egy-két könyvet, aztán én is hozzátettem a saját választásaimat. Ő ezt, ezt, ezt és ezt szerette volna, én meg ezt és ezt. Az enyémek nálam várólistások voltak, de az övéi közül is érdekel a Zimbardo és a Cohen könyv is (utóbbi Tibor szerint nagyon vicces).

Olvasások (13):

Márciusban az utolsó olvasmányom A tűzpiros üveggömb volt, és mivel jó volt ebben a korban, a pöttyös-csíkos stílusban elmerülni, levettem a polcról egy másikat ebből a fajtából. Mogyorót már ismertem, mert gyerekkoromban olvastam a sorozat harmadik részét, és kíváncsi voltam az előzményekre, azért vettem meg még pár éve a kezdő kötetet. Most a karanténnak köszönhetően sorra is került, és nagyon kellemes olvasmánynak bizonyult. A Moly áprilisi tréfájának köszönhetően olvastam e-könyvben a Vesztegzár a Grand Hotelben című Rejtő klasszikust, majd szintén a képernyőről Ecsédi Orsolya Kell egy csapat! sorozatának második részét, ami zsűrizendő volt. Aztán jött a szomszédok-könyvklub következő kötete, egy izgalmas thriller. Volt még egy könyvtári, amit eddig halogattam, pedig nagyon érdekes volt. Lélekmelengetőnek elolvastam a Goth Girl első kötetét. Szuper volt, a többit még tartogatom. Egy régebben beszerzett krimit is sorra vettem, ez is jó választás volt. Doryról  e-ben olvastam a kiadó jóvoltából, de sajnos annyira nem tetszett. Jó volt viszont a koronavírusról szóló mesekönyv, amit a Pagony honlapjáról lehetett letölteni. Olvastam két könyvet Mariana Lekytől (ezt és ezt), és ezzel a német szerzőnő belépett a kedvenceim közé, egyszerűen letehetetlenül furák és bájosak a könyvei. Két zsűrizendő gyerekkönyvet olvastam még a hónap végén (ezt és ezt), mindkettő kifejezetten tetszett.

meseanyu 2020.04.05. 19:36

Márciusi zárás

img_e4233_1.JPG

Beszerzések (6):

Nem nagyon terveztem rendelni, de mivel az Agave olyan szívhez szólóan írta, hogy bajban van, mégis bevállaltam. Jöttek régebbi kiadású leárazottak, amik már régóta érdekeltek: Baráth Kata könyve meg ez a kis vicces. Tibor kért két Kondor Vilmost, ezt és ezt. A Hamis emlékek és a Fogd a kezem pedig olyan újdonságok, amikre szemet vetettem már, de ha nincs ez a helyzet, valószínűleg megvártam volna, míg beszerzi őket a könyvtár.

Olvasások (7):

A hónapot egy családi élettel foglalkozó könyvvel kezdtem.  Változó színvonalúak voltak a különböző szerzők írásai, de Popper Péter és Angster Mária része nagyon tetszett. Ezt a kötetet egy barátnőmtől kaptam kölcsön. Folytattam egy könyvtári kölcsönzéssel, Donna Tartt régen várt regényével. A kis barát sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, bár voltak benne remek, hangulatos részek, a nagyja inkább sajnos unalmas maradt számomra. Volt nálam egy-két zsűrizős könyv is, szintén a könyvtárból, Bartos Erika könyvei (ez és ez), illetve Leiner Laura Iskolák versenye sorozatának utolsó kötete. Mindegyik nagyon kellemes olvasmány volt. Síelés alatt elolvastam még egy kuflis könyvet is (szintén szűrizendő), amit tesómék hoztak magukkal. Aztán pedig teljes gőzzel beindult a karantén szezon, és mint már itt olvashattátok, teljesen átírta a terveimet. Első kifejezetten karantén idejére választott könyvem egy régi kedvenc, A tűzpiros üveggömb volt. Jól is esett nagyon!

img_e4226.JPG

Alaposan megváltoztatta a korona vírus a tavaszi olvasási terveimet, és nem csak azzal, hogy bezárt a könyvtár, és így bent ragadt jó pár könyv, amit még szerettem volna a következő hónapokban kivenni, hanem azzal is, hogy jobbára egyszerűen nincs kedvem azokhoz a könyvekhez, amiket olvasni akartam még a vészhelyzet előtt. Sok mindenben egyetértek Pupillával, aki megírta, hogy miért nem tud most olvasni, viszont most, hogy nagy élvezettel olvastam Leiner Laura könyvét, arra jutottam, hogy nálam talán egy kicsit másképp áll a helyzet.

Rengeteg időm szabadult fel,  hiszen jóval kevesebbet dolgozom, nem megyek sehová, se vásárolni, se különböző programokra, és ha el tudok szakadni a hírektől, akkor ez akár naponta több órányi pluszt eredményez, még úgy is, hogyha most többet tornázom, és többet vagyok a kertben, mint eddig. Tehát csak a motivációt kell visszaszereznem, és akkor úgy fogok majd visszatekinteni erre az időszakra, mint azokra a nyaralásokra, amikor egész álló nap szinte csak olvastam. A mentális egészségem megőrzése érdekében se lenne elhanyagolandó, ha tényleg egyfajta lehetőségként, pihenésként tekintenék erre a kényszerű bezártságra, úgyhogy arra gondoltam, már csak azt kell kitalálnom, hogy mit olvassak, mert különleges idők, különleges stratégiát követelnek.

Ha úgy gondolkodom, mit vinnék el a nyaralásra, akkor mindjárt beugrik pár kritérium: legyen az adott olvasmány könnyed, szórakoztató, ifjúsági, vicces esetleg krimi. Egyelőre úgy gondoltam, nem rendelek semmit, hanem az itthon, a polcokon található kötetek közül választok majd. Szerencsére van vagy 20-30 olvasatlan, és bár nem vagyok nagy újraolvasós, most valószínű kivételt teszek, és egy-egy régi kedvenc is előkerül. Sajnálom, hogy például a Rejtő kötetek anyukáméknál vannak, mert azokból biztos nagy élvezettel olvasnék, de szerencsére csíkos-pöttyös van egy-kettő, na meg egy rahedli Agatha Christie. Az első könyv, amit levettem a polcról a Leiner kötet után szintén egy csíkos, A tűzpiros üveggömb, amit nagyon-nagyon régen olvastam, de semmire nem emlékszem már belőle, csak arra, hogy tetszett, úgyhogy ezt választottam a folytatásra. A továbbiakban pedig próbálok majd ösztönös maradni, és azokhoz a könyvekhez nyúlni, amik igazán vonzanak, elfelejtve minden tervet, kényszert és kötelességet, hiszen most a legfontosabb, hogy a nehéz körülmények között is próbáljam jól érezni magam. Tegyetek ti is így! Vigyázzatok magatokra és maradjatok egészségesek!

süti beállítások módosítása