meseanyu 2020.01.12. 17:21

Hintafa emlékére

img_e4162_1.JPG

Amióta Hintafa elment, minden nap gondoltam rá, nézegettem a blogját, a várólistáját, a félbehagyott könyveit, és egyre inkább arra jutottam, hogy szeretnék olyan könyveket olvasni majd rendszeresen, amiket ő olvasott volna, de már sajnos nem tudott. Vagy amiket nagyon szeretett. Az életének nagyon fontos szelete volt az olvasás, a könyvek, én is a közös hobbi által ismertem meg, úgyhogy úgy gondoltam, szép lenne így emlékezni rá. Nem írok listákat, nem vállalok semmit, de ha kedvet kapok valamihez az ő könyvei közül, akkor úgy olvasom majd őket, mintha egy kicsit ő is velem lenne, a vállam felett belekukkantva a lapokba.

Az első ilyen regény, amit az ő emlékére olvastam,  nálunk a karácsonyfa alatt volt, és bizony Hintafának is nagy szerepe volt ebben. Borzasztó belegondolni, hogy október végén milyen szeretettel, lelkesedéssel írt egy olyan könyvről, amelynek központi témája a gyász, és alig két hónapra rá őt gyászoljuk. Torokszorító ezeket a sorokat olvasni tőle:

"Gyönyörűre álmodott könyv arról, hogy néha az olyan jelentéktelennek tűnő dolgok, mint a szavak igenis segíthetnek továbblépni, túlélni, megélni."

Köszönöm, kedves  Hintafa, ezt a könyvet neked, minden szavaddal egyetértek, tényleg egy nagyon szerethető és értékes történet. Minden benne van, ami egy könyveket szerető embert boldoggá tehet, emellett pedig csodaszép gondolatok életről, halálról, szeretetről, szerelemről.

Cath Crowley főhősnője a regény végén megnyugvást talál ezekben a gondolatokban, amelyekbe talán mi is kapaszkodhatunk:

"Mesélek neki Calról és George-ról. Az elképzelésről, miszerint az emlékek képesek átköltözni a halottakból az élőkbe. Mesélek arról a lehetetlenül szép gondolatról, hogy talán Cal lelke a halála pillanatában képes volt erre az utazásra. Elmondom neki, hogy szerintem Cal egész életében ezt tette: hagyott magából egy darabot mindenben és mindenkiben, akiket szeretett. Olyan sok volt benne az élet, hogy egyszer csak túlcsordult benne, és elillant."

Nyugodj békében, Hintafa!

A bejegyzés trackback címe:

https://jokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr6615403546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.