2019.05.05. 20:26
Áprilisi zárás
Beszerzések (0):
Hihetetlen, hogy még mindig nullán vagyok, nem is volt még ilyen év szerintem. Nem lettem különösebben libabőrös mások könyvfesztiválos kupacai láttán, az új megjelenésekre se csillan fel a szemem, úgyhogy nagyon kellemesen elvagyok így most.
Olvasások (16):
Jól bele kellett húznom a zsűrizésbe, mivel május végéig még el akarok olvasni minél több könyvet a 2018-as kiadások közül, minek eredményeképpen tizenkét kötetet olvastam ebből a kategóriából áprilisban. Szerencsére nagyon gyenge nem volt köztük, a fele a közepes, a másik fele meg az igazán jó kategóriát képviselte. Legjobban Molnár T. Eszter hajléktalanságról szóló meseregénye, A Kóbor Szálló tetszett. Emellé négy felnőttkönyv fért be, ezek közül is egy az ifjúsági zsűrizésre kellett. Legjobban a Franzennek örültem, mert ezzel bizonyítottam magamnak, hogy nincs olvasási válságom, mivel a sok félbehagyott könyv miatt már-már erre gyanakodtam. De ezt a több, mint ötszáz oldalas féltéglát simán lenyomtam, és tetszett is, ezért úgy gondolom, nincs bajom sem egy könyv hosszúságával, sem a magas irodalommal, egyszerűen vannak könyvek, amelyek nem hozzám szólnak, vagy csak épp nem a jó pillanatban tallkoztam velük. A tavaszra tervezett könyvekkel így kész vagyok (a Druckermant május elején fejeztem be, arról majd jövő hónapban írok), a várólistacsökkentési projektet meg most már biztosan elbuktam az NW miatt, de nem baj, mert a saját szabályaim szerint már az is nyereség, ha valamelyik könyvnél kikattinthatom a kis zöld várólista ikont, mondván ez sem érdekel már.
Félbehagyások (4):
Náray könyvét más ajánlotta, féltem is, hogy nem fog tetszeni, hát be is jött sajnos. A szerelem egyenletét magam választottam, először tetszett is, voltak benne nagyon jó momentumok, de aztán meg túl sok lett az erotika meg a nyál, úgyhogy ezt is hagytam. Berg Judit regényét azért akartam elolvasni, mert zsűrizendő a második kötete. Ez is jól indult, de aztán unalomba fulladt. Az NW volt a legnagyobb csalódás, mert nagyon vártam, régen el akartam olvasni, és Nicole Krauss regénye jó volt, úgyhogy akartam maradni ebben a közegben, de aztán nagyon más lett, mint Zadie Smith eddigi kötetei, így végül ez is ment vissza a könyvtárba olvasatlanul.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.