Hornby regényei valahogy eddig kimaradtak az életemből, de a könyvtárban megvan minden tőle, úgyhogy fokozatosan beleásom magam a munkásságába, mert ez a könyve nagyon tetszett. Nem gondoltam volna, hogy ennyire élvezetesen lehet írni a könyvekről (bár én tudnék így!), főleg olyanokról, amelyek nagy részéről nem hallottam még soha, és elnézve a magyar könyvpiacot, lehet, hogy sosem jelennek meg magyarul, angolul meg azért nem reszkíroznám meg őket. Talán a titok az, hogy nem is igazán az adott könyvekről ír Hornby, hanem magáról az olvasásról, a könyvekkel, irodalomszeretettel átitatott életről. Egy író, aki olyan mint mi, éli az életét és közben olvasgat, még azt sem lehet mondani, hogy könyvmoly, legalábbis ami az elolvasott mennyiséget illeti. Nem sznob, olvas ő mindenfélét, és isteni humorral tálalja nekünk irodalmi étlapját.

A bejegyzés trackback címe:

https://jokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr401476308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.