A könyv irodalomtörténeti alapokon nyugvó fikció, amelyben a szerző (Jane Austen munkásságának nagy tisztelője és ismerője) eljátszik a gondolattal, hogy hátha volt Austen életében egy nagy szerelem, amely megmagyarázná, hogy az írónő, aki sosem ment férjhez, hogy tudott mégis olyan hitelesen írni a szenvedélyről. Szóval ismét a vidéki Angliában vagyunk (csak egy évszázaddal Agatha Christie előtt), kastélyok, udvarházak, romantika. Nem vagyok híve a szirupos dolgoknak, nem fog ehelyütt senki Daniel Steel méltatásokat olvasni, de ez a regény mélyen megrendített, és szeretném hinni, hogy igaz, hogy volt valaki, aki így szerette Jane Austent, ezt a nem különösebben szép, nem vagyonos, de megkapó intelligenciájú és mélységesen vonzó jellemű nőt, aki jó pár remek könyvvel ajándékozott meg minket. Syrie James ráadásul kitűnően visszaadja Austen stílusát, könnyű  beleélni magunkat, hogy igazából az ő emlékiratait olvassuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://jokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr28970439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.