A karácsonyi ajándéknak ajánlott gyerekkönyvek sorát ezúttal a kisiskolásoknak szóló kötetekkel folytatom:

Lovranits Júlia Villő: A tündérkapu titka

A szerző már az első meseregényével bizonyította számomra, hogy nagyon jól érti a dolgát, azzal a könyvvel a legnagyobb bajom csak az volt, hogy a külcsín szerintem nem volt elég méltó a belbecshez. Szerencsére ennél a kötetnél most ebből a szempontból sincs hiányérzetem, a már a gyerekkönyves ajánló első részében többször emlegetett Szimonidesz Hajnalka az illusztrátor, és keménytáblás borítót is kapott a könyv. A történet pedig a már megszokott tündéres, mesés, ugyanakkor a való világ is megjelenik benne, csakúgy, mint az írónő előző kötetében. 

Gimesi Dóra: A macskaherceg kilencedik élete

Gimesi Dóra is letett már az asztalra egy kötetet, amely nagy élmény volt számomra, úgyhogy nagy a várakozásom ezzel az új könyvével szemben is, különösen azért, mert annyira nekem valónak tűnik a fülszövege alapján. Az illusztrátor meg ismét egy kedvenc, Szegedi Katalin, úgyhogy egy tüneményes, varázslatos, bűbájos és nosztalgikus kötetre számítok minden vonatkozásban. 

Roland Chambers: Nelli és a tengeri kaland

 Nelli egy helyes, vörös hajú kislány, aki rendkívül izgalmas és egyben szürreális kalandokba keveredik, miközben hűséges teknőcével, Kolumbusszal rég eltűnt apukája keresésére indul. A kötetet Ella Okstad vidám rajzai díszítik, csakúgy mint a sorozat második részét, amely még csak angolul jelent meg, és amelyben Nelli a változatosság kedvéért eltűnt anyukája nyomába ered. A kislányról, a történet abszurditásáról, az eredeti illusztrációkról nekem Ottolina jutott eszembe, aki sajnos magyarul csak egy részt ért meg. Remélem Nelli nem jut az ő sorsára. (Adjunk tippeket a kiadóknak című rovatunkat olvashattátok.)

Michelle Cuevas: Egy képzeletbeli barát kalandjai

Nekem nem volt képzeletbeli barátom, mégis vagy pont ezért nagyon szeretem az ilyen jellegű történeteket. Tetszett Matthew Dicks regénye is, de az egy kicsit nagyobbaknak való, és melankolikusabb is, mint ez kötet, amit a címlap és a fülszöveg alapján  inkább jobbára viccesnek sejtek. A honlapja alapján nagyon szimpatikus amerikai szerzőnő több könyvet is írt már, én azokat is szívesen olvasnám. (Újabb tipp a kiadóknak.)

Lucy Strange: A fülemüle erdő titka

És a végére jöjjön egy meglehetősen misztikus és egyben nagyon vonzó regény, amely a huszadik század elejének Angliájában játszódik egy titokzatos házban, amit egy titokzatos erdő vesz körül, főszerepben egy magányos kislánnyal. Ugye nem csak én vagyok, akinek erről valahogy felrémlik Burnett régi klasszikusa, amely egyben az egyik legkedvesebb könyvem gyerekkoromból? Tanakodtam, hogy melyik ajánlóba rakjam, ebbe vagy a nemsokára következő ifjúságiba, de pont A titkos kerttel való hasonlósága miatt, úgy döntöttem, hogy szerintem egy negyedik-ötödikesnek már ajánlható.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.