blog_304.jpg

Ha szigorú vagyok magamhoz, akkor azt mondom, hogy elég keveset sikerült megvalósítani a nyári tervekből, ha viszont arra gondolok, hogy milyen tudatosan tudtam megválogatni, hogy mit szeretnék igazán, és abba tudtam hagyni, ami nem tetszett, ami azt eredményezte, hogy amit viszont végigolvastam a tervből, az mind tetszett, akkor elégedett vagyok magammal. Elolvastam pl. az előirányzott P.D. James köteteteket (ezt, ezt és ezt), és még mindig rajongok az írónőért, vár is az éjjeliszekrényemen további két regénye. Elolvastam az Időcsodák legújabb részét is, amit nyilván előbb-utóbb mindenképp sorra kerítettem volna, hiszen ez is egy rajongás, de  örülök, hogy nem halogattam sokáig. Úgy látom, hogy végre rá tudom magam venni, hogy záros határidővel elolvassam a frissen beszerzetteket, vagyis sikerül lassan  visszatérnem a gyökerekhez, amikor nem álltak a szobámban elolvasásra váró stócok. Ezen a vonalon haladva olvastam el azt a két könyvet, amit Katától kaptam a nyáron (ezt és ezt), és még egy régebbi beszerzést is, ami szintén várólistás volt már jó ideje. Haladtam a Neveletlen hercegnő sorozattal is, csak azért nem fejeztem be, mert az egyik részt át kellett volna kérni a másik könyvtárból, és nem akartam két nyaralás között ezzel foglalkozni. Amibe bele se kezdtem, azok a Jane Austen kitüntetés miatt előirányzott könyvek, de most olyan szinten nincs hozzájuk kedvem, hogy nem valószínű, hogy mostanában meglesz az a plecsni, de sebaj, elengedtem már ezt a vágyamat.

Ha csak hellyel-közzel is sikerült megvalósítani a nyári terveket, azért nem adom fel a tervezgetést, és csináltam őszi polcot is, amire egy könyvet átvittem a nyáriról, ami még mindig érdekel. Könyvtári könyveket válogattam, teljesen random, amik éppen érdekelnek. Túlsúlyban vannak a krimik, rájöttem, hogy azokat az ifjúságiakhoz hasonlóan szinte mindig élvezettel olvasom, és van egy-két borongósabb, ősziesebb hangulatúnak tűnő darab is. Egyébként így végignézve a könyvtáras polcomat, hihetetlen, hogy mennyire nem tud izgatni egy csomó könyv, amit rápakoltam. Ez abból a szempontból jó érzés, hogy nincs már az a gyomorgörcsszerű szorongásom, ami az utóbbi években sokszor rámtört, hogy mennyi mindent kell még elolvasnom. Most már úgy érzem, hogy egyáltalán nem gond, ha lemaradok egy-két könyvről. 

A bejegyzés trackback címe:

http://jokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr7312818780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.