Két, a maga területén meglehetősen fanatikus férfiember szakácskönyvét olvastam az utóbbi hónapokban, mindkettőjüket nagyon szimpatikusnak találtam, és nagyra becsülöm őket azért, hogy ilyen komolyan veszik, amit csinálnak. Mindketten alázattal és odaadással tekintenek a főzésre, ugyanakkor szerények, nem megmondó emberként viselkednek, nincs bennük agresszivitás.

blog_201.jpgElsőként Serényi Zsolt, a tetovált séf könyve került a kezembe. Én nem ismerem őt képernyőről, de sorozata jelenleg is fut a Viasat3-on. A fickó eléggé tapasztalt, sok helyen dolgozott már, aztán erre a biztos gasztronómiai tudásra építette fel a koncepcióját, amiben igazán szakértő: ez a grill és barbecue ételek területe. Aki azt gondolná, hogy ez egy eléggé szűk merítés, és nehéz lehet egy egész könyvet írni róla, az téved, mert roppant változatosak az ételek a könyvben, szinte mindenféle húst, halat, zöldséget megtalálhatunk a receptek között, és emberünknek még desszertre is van ötlete. Persze van, amelyiket nem tudod megcsinálni az otthoni kis grilleddel, vagy legalábbis nem lesz ugyanolyan profi cucc nélkül, de én pl. a sütőben is ki fogom próbálni egyik másikat, vagy legalábbis inspirációt kaptam újra a lassan, alacsony hőfokon sütéshez, ami egyébként is mostanában a kedvencem. De aki esetleg be szeretne szerezni valami igazán ütős grillező alkalmatosságot, ahhoz is kapunk tanácsot, és arra is rá kell jönnünk a kötetet lapozgatva, hogy grillezni bizony egyáltalán nem csak nyáron lehet. 

blog_202.jpgHeston Blumenthal egy merőben más kategória, mint Serényi, de a fent felsoroltak miatt mégis érzek rokonságot kettejük között. Blumenthal kicsit őrült, maximális háttértudással, hipermodern technikával űzi a főzés tudományát, ugyanakkor végtelenül kreatív, kísérletező kedvű, és erre biztat minket is. Szerintem ennyire részletes, mindenre kiterjedő munkát még nem olvastam a főzésről, rengeteg érdekességet megtudtam. Az ételek többsége, amikről ír, nekem túl macerás otthon elkészíteni (ez a nálam ügyesebbeknek és elhivatottabbaknak való), de étteremben nagyon szívesen megkóstolnám őket. És ezért számomra ez az, ami igazán fontos Blumenthal munkásságában: hogy milyen befolyást gyakorol az éttermi gasztromómiára. Nekem tetszik ez az irány, ez a fajta csúcsgasztronómia, amikor a főzés művészetté válik, az étkezés pedig egy minden érzékünkre ható előadássá.

A bejegyzés trackback címe:

https://jokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr612027083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása