- Eljutottunk végre a Platánba, ahol Tibor többször volt már cégesen, és ódákat zengett róla.Tényleg igazak a hírek, amelyek szerint az egyik legjobb vidéki étterem: isteni finom volt minden, szép a környezet, szuper a kiszolgálás. Tata meg még mindig egy hangulatos kis ékszerdoboz. Ráadásul régi, kedves, jó barátok társaságát élvezhettük, és kellemesen tavaszias volt az idő is. Ja, és láttunk vadludakat is.  És a szombat itt még nem ért véget, este még megejtettünk egy spontán buliba torkolló tekézést a szomszédokkal.

- Vasárnap délután Katinka színházba ment, mi meg sétáltunk egy óriásit a városban, megnéztük az adventi fényeket, mindenféle kis utcákban csámborogtunk, és kinéztem egy lakást, ahol tudnék lakni, ha majd öreg leszek, és meguntam a családi házat.

- Még mindig csudára energikusnak érzem magam, hála Gretchennek, a melegfrontnak meg a szélnek.

- Kiraktam az angyalkát, amelyik mutatja, hogy hány nap van még karácsonyig.

- Jó könyveket olvasok: ezt meg ezt.

- Kata bejegyzése nyomán kedvet kaptam a Spotify-hoz, és bár csak most kezdek belekóstolni, úgy érzem ez egy szép barátság kezdete. Jelenleg mindenhová magammal hurcolom a lakásban a telefonomat, és ez nem mellesleg arra is jó, hogy lássam a napi lépésszámomat is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.