- Márton nap Szekszárdon: annyira szépen, esztétikusan megcsinálták a sátrat, az asztalkák, székek, a díszítés, mind nagyon igényes volt. Liba-batyut ettünk, nagyon jó kis sütőtökös csatnival. A többiek boroztak is (én sofőrködtem), és mindeközben egy helyi kis jazz-trió szolgáltatta a zenét. Korán voltunk, nem voltak még sokan, és így nagyon kis családias volt.

- Másnap a Meropsban ettünk, ami egy picit csalódás volt így másodszorra, mert bár minden finom volt, rengeteget kellett várni a kajára, és nem voltak már kis étvágygerjesztő falatkák sem. A lúdláb viszont világbajnok volt, és az új irsai is isteni.

- Reiffeisenes ügyfél-buli a Vasúttörténeti Parkban: itt is nagyon jó volt a helyszín, mindenféle kényelmes ülőalkalmatosságok mellett még egy régi stílusú étkezőkocsiba is be lehetett ülni. A tematika a kajás filmekre épült, mindenféle finomságok voltak, hihetetlen volt pl. a libamáj bonbon étcsokival és barackzselével, de voltak igazi kézműves bonbonok is, ezek közül a sós karamellás ízlett a legjobban. Ja, és most nem nekem kellett vezetni, úgyhogy valami fenomenális bort ittam Perrinéktől.

- Ismét egy kis felmelegedés, ami azért  is jó, mert amikor ilyen szikrázóan kék az ég, és úgy tűz a nap, hogy szinte ledobnám még az átmeneti kabátot is, akkor mindig eszembe jut, hogy tévhit, hogy hónapokon át csak fázni fogunk, és élvezem ezt a pár nap ajándék tavaszt.

- Az időjárás ellenére viszont egyre karácsonyibb a hangulatom: itt vannak az új reklámok, felfedeztem magamnak a Kronehit Christmast, ahol a megszokott karácsonyi zenék mellett egészen új dalokat is fel lehet fedezni. Vettem mikulásvirágot, és az ajándékbeszerzés is halad.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.