Mivel az előző kötet nagyon tetszett, kicsit féltem, hogy ez meg majd nem fog, mert eddig kicsit hullámzó volt az Anne könyvek színvonala: az egyik nagyon tetszett, aztán a következő meg csöppnyi csalódást jelentett. Persze még így is a legjobb olvasmányaim között tartom számon valamennyit, de ez a rész volt eddig az egyik legkellemesebb, még az előzőnél is nagyobb élmény, az elsőt meg csak azért nem körözte le, mert azért Anne édes dumáinál nincs jobb.

Mint egy tökéletesen megkomponált Váratlan utazás részben, volt itt is minden: szerelem, gyermeki csínytevések, félreértések, és a végén természetesen minden elrendeződött, mindenki legnagyobb megelégedésére. Itt már megvolt  a koherencia is, ami az előző részből hiányzott, jól követhető fonalon haladtak előre az események a boldog végkifejletig. Nem tudom, milyen lesz az utolsó rész (félek kicsit a háborútól, ezért majd csak karácsony után jön sorra), de ezért a részért önmagában megérte elolvasni az egész sorozatot.

És még valami: minden résznél, amióta feltűnt, meg akarom említeni Susant, de valahogy mindig elfelejtem. Érdekesen szimbolizálja ez az ő figuráját, hallatlanul fontos és nagyon jól megírt alak szerintem, de mégiscsak mellékszereplő, aki bájosan színesíti a történetet, de igazán fontos, sorsfordító szerephez nem jut benne. Szívesen olvastam volna arról is, hogy esetleg Susan is megtalálja a párját, és férjhez megy, de azt hiszem erről sajnos már lemondhatok. Ez azért egy ici-pici fájó hiányérzetet hagy bennem.

A bejegyzés trackback címe:

https://jokonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr652501337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása