Sajnos igen nehéz (sőt talán lehetetlen) olyan Agatha Christie műre bukkanni, amit még nem nem adtak ki magyarul (és ennek folyományaként, nekem, mint az írónő nagy rajongójának ne lenne meg), éppen ezért örülök Charles Osborne dícséretes tevékenységének, aki sorra gyártja a regényeket a krimikirálynő színpadi műveiből. Van, aki ezen fanyalog, hogy ezek a regények nem ütik meg  a Christie által felállított mértéket, de nekem a Pókháló is tetszett, és csak üdvözölni tudom, ha Osborne úr még előrukkol ilyesmivel, főleg mert nem nagyon jutok el színházba, és így legalább elolvashatom ezeket a sztorikat is. Egyébként (bár nem vagyok egy képzett irodalomkritikus) szerény véleményem szerint nincs gond Osborne stílusával, meglehetősen ügyesen sikerül utánoznia Agatha Christiet. A cselekményről meg természetesen maga Christie gondoskodik, a szokott minőségben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.